(MTI) - Az utóbbi években a kulturális intézmények különös hangsúlyt helyeznek a cigányság felemelkedését szolgáló programokra. A Rippl-Rónai Múzeum Kunffy-kiállítása a múltba vesző cigánykultúra, az identitáskérdés fontos adalékául szolgál, elénk tárva a teknővájó és a kolompár cigányok életét - mondta Őszi Zoltán, a múzeum munkatársa.
Kunffy Lajos, aki a századelőn Párizsban élt, nyaranta hazautazott családja somogytúri birtokára, ahol témák után kutatva fedezte fel, s mutatta be festményein az ott élő cigányok életét. E színes, derűs hangulatú cigányképek hozták meg számára a nemzetközi hírnevet, 1905-ben a francia becsületrenddel is kitüntették, s ekkor kapta meg édesapjától a somogytúri ezer holdas birtokot.
1913-as párizsi kiállításáról címoldalon számoltak be az újságok. A tudósításokhoz a művész egyik nagyobb méretű főművéről, a Tanácskozó cigányok című képről készült fotót mellékelték. Ezt a képet most a kaposvári kiállításon is láthatják az érdeklődők - említette érdekességként Őszi Zoltán, hozzátéve, hogy a múzeum, ha volna rá pénze, 20 millió forintért meg is vásárolhatná.
Kunffy Lajos visszaemlékezésében így vall a festményeihez ihletet adó somogytúri cigányokról: "Nagyon festőinek találtam ezt a népet, amint nyáron vászon sátraik körül ülve teknőket készítettek, főztek, a gyerekek mezítelenül szaladgáltak, primitív ősi benyomást keltve". Majd alább arról ír: "egész cigánytelep volt nálam, rendesen 4-5 család és minthogy sok gyerekük volt, 30-40 modellem volt állandóan. Amennyire a gazdálkodás engedte, minden szabad időmet köztük töltöttem, megfigyelvén minden életmegnyilvánulásukat."
A részben a somogytúri Kunffy Lajos Emlékmúzeum gazdag anyagából származó, részben magángyűjteményekből válogatott képeket bemutató tárlat 2010. május 9-ig tekinthető meg a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban.
