Lakner Antal egyike annak a néhány magyar művésznek, aki az úgynevezett "projektművészet", a művészet produkciós, disztribúciós és recepciós keretét vizsgáló tendencia jegyében alkotott már a kilencvenes évek első felében. Kiállításain olyan tárgyakat állít elő és mutat be, melyek látszólag hasonlítanak azokhoz melyekkel nap mint nap találkozunk és melyek különféle szükségleteinket igyekeznek kielégíteni, azonban elementáris kérdések feltevésére késztetik a befogadókat. Művészeti projektjei a valóságban fellelhető hézagok betöltésére tett kísérletekként értelmezhetők. Munkáival a művész a valóság működési mechanizmusaiba kíván közvetlenül beavatkozni, projektjei a valóság és fikció, művészet és a mindennapok határán működnek, ezért a művész gyakran folyamodik az ipari termelés, a kommersz kommunikáció mechanizmusaihoz és médiumaihoz, a tudományos kutatás módszereihez vagy éppen a mindennapi tapasztalat sémáihoz. Művészetének alapvonása a szubverzivitás, hiszen látszólag a valóságban működő programokat követi, miközben valójában ellenük dolgozik. Lakner Antal számos hazai és nemzetközi kiállításon vett részt az elmúlt tíz év során többek között az 1993-ban rendezett budapesti Polifónia c. kiállításon, 1997-es Isztambuli Biennálén, valamint 1998-ban UGAR című, a befogadása során megsemmisülő műalkotás problematikájával foglalkozó projektet mutatott be - Georg Winter német művésszel közösen Neue Beliner Kunstverein-ban, Berlinben. 2001-ben a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának kiállítója, 2002-ben pedig a Frankfurtban rendezett Manifesta 4 Europai Biennálé magyar résztvevője volt. A MEO Kortárs Művészeti Gyűjteményben a frankfurti Manifesta 4-en bemutatott ? a kizárólag védelmi célokat szolgáló, környezetbarát, és energiatakarékos - "Izlandi Hadsereg" pacifista arzenálja lesz látható. Többek között a ?TURTLE? típusú páncélozott szárazföldi páncélsátor vagy és a ?PLANKTON? lebegő, tengeri megfigyelőtorony, ezek 1:16 arányú modelljei valamint az Izlandi Hadsereg speciális étkészlete is bemutatásra kerül. A művek iróniáját csak fokozza az a tény, hogy Izland úgy tagja 1949 óta a NATO-nak, hogy nincs saját hadserege, csak területét bocsátja rendelkezésre. Mostani egyéni bemutatkozásán a 2001-es Velencei Biennále Magyar Pavilonjában kiállított és nagy érdeklődést kiváltó INERS című Passzív Munkaeszközök sorozatának a MEO gyűjteményében és magántulajdonban lévő darabjait is láthatjuk. Ezek emberi munkatevékenységeket imitáló, edzőgépekhez hasonló szerkezetek, melyek rávilágítanak az emberi munka értelmére és lehetőségeire, valamint az emberi test fizikai értelemben való eltűnésére. A kiállítás helyszíne: 1047 Budapest, József Attila u. 4-6.
