(MTI) - A Pécsett élő Munkácsy Mihály-díjas festőt képzőművészeti és pedagógiai munkásságáért, életműve elismeréseként tüntették ki a nemzeti ünnepen a Kossuth-díjjal.
Lantos Ferenc művészi alkotómunkájára meghatározó hatással volt mestere, Martyn Ferenc, akinek tanítványaként már egész fiatalon megismerkedett a természeti látvány absztrahálásával. Lantos műveinek gyökere és mindvégig mozgatóereje - ahogy Keserü Katalin megfogalmazta 80. születésnapjára írott méltatásában - az autonómia és a tiszta művészet ideálja, a képeknek nem a valóság illúzióját keltő, de önálló realitásként való léte.
Életútja során ötven egyéni és csaknem százötven csoportos kiállításon mutatta be olaj- és akrilfestményeit, valamint grafikáit. Közel tucatnyi színhelyen - elsősorban Pécsett - köztéri alkotásai, elsősorban tűzzománcfalak is láthatók. Több díjjal ismerték el művészetét, többek között megkapta Pécs-Baranya Művészeti Díját (1965), Pécs Város Művészeti Díját (1978) és 1993-ban a Munkácsy Mihály-díjat. 2000-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
"Szeretnék továbbra is festeni és rajzolni, mert ez nagyon fontos az életemben" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy munkáival az ember és a változó világ viszonyát fogalmazza meg újra és újra.
Lantos Ferenc, aki 1964-ben kapott festő-tanári diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, több mint fél évszázados művészetpedagógusi múlttal a háta mögött csak néhány éve hagyta abba a tanítást. Főiskolákon és a pécsi egyetem művészeti karán is oktatott, iskolateremtőként pedig feleségével, Apagyi Mária zongoraművésszel és zenepedagógussal közösen hozták létre a Pécsi Művészeti Szabadiskolát.
"Ötven év tapasztalata sűrűsödött össze ebben az iskolában. A képzőművészeti és zenei területen kívül immár a mozgást is bekapcsoltuk oktatási programunkba, amelyben az interdiszciplináris - szakmák közötti - megközelítési módot alkalmazzuk" - magyarázta, hogy miért tartja a maga nemében egyedülállónak a Szabadiskolát.
A művészi területek mellett a természettudomány is beépült a tanítási modelljükbe. "Ennek jelentőségét talán azzal tudnám érzékeltetni, hogy egy virág szerkezete, egy Mozart-mű szerkezete vagy egy Cézanne-festmény szerkezete ugyanazokon az alapokon nyugszik".
Mint kifejtette, Szent-Györgyi Albert eszméjéhez nyúltak vissza, amely Weöres Sándor költeményeiben is megjelenik: lecsupaszítva úgy lehetne összefoglalni, hogy a világon minden egy közös alapelv szerint épül fel, a természet és más területek törvényszerűségeiben nincs különbség. "Az általunk alkalmazott módszer tehát nem új dolog, csupán az eldobott stafétát vettük fel és vittük tovább. Ennek megfelelően három alappillérre építettük a pedagógiánkat: elemekből épül fel minden szakma, a sajátosságok meghatározott szerkezeti elvek alapján kapcsolódnak össze, a kapcsolódás módja pedig a funkciótól függ" - magyarázta Lantos Ferenc.
Sajnálatosnak vélte, hogy a mai iskolarendszerben nem foglalkoznak az alapelvek ilyen tudatos és szisztematikus rendszerezésével, holott tapasztalata szerint éppen ez a módszer lenne alkalmas arra, hogy rendet teremtsen a gyerekek fejében a rájuk ömlő információáradatban. Nézete szerint nagyon fontos lenne, hogy már a tanárképzésben is teret kapjon ez a fajta nyitottabb, átfogóbb gondolkodásra ösztönző szemlélet.
Az idős művész tervei között arról beszélt, hogy mindenekelőtt Apagyi Máriával közösen szerzett pedagógia tapasztalatait akarja rögzíteni. "Le szeretném írni azt az utat, amelyen eljutottunk idáig, így ez egyben a pályám szakmai áttekintése is lenne" - mondta, leszögezve, hogy nem valamiféle módszertani könyv vagy tankönyv megírására gondolt.
"Büszke vagyok arra, hogy ahány tanítványom van, mind a saját útján megy tovább. Sikerült olyan szakmai alapot adni nekik, hogy ki tudták bontani önmagukat és képviselni tudják azt, amit magam is vallok: emberként és szakemberként is hitelesek" - gondolt vissza pályafutására a kitüntetett művész-tanár.
Korábban:
