Lengyel-magyar jó barát kiállításon is

A tárlat kiemelkedő lengyel (Wladyslaw Skoczyla, Edmund Bartolomiejczik, Stanislaw Ostoja-Chrostowski, Tadeusz Cieslewski, Stefan Mrozewski) és magyar grafikusok (Uitz Béla, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor, Derkovits Gyula, Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Molnár-C. Pál) mintegy 200 műalkotásán keresztül ad áttekintést a húszas, harmincas években párhuzamosan érvényesülő különböző tendenciákról, melyek a XX. század történelmi megrázkódtatásokban gazdag időszakáról tanúskodnak.

 

A látogatók találkozhatnak a sokszorosított grafika legkülönbözőbb technikáival - a fa- és linóleummetszettel, rézkarccal, litográfiával. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállítás elsősorban azoknak szól, akik érzékenyek a grafika intim, részletszépségekben és árnyalatokban gazdag műfajára, de joggal számíthat azokra is, akiket érdekel a lengyel táj, a lengyel irodalom és történelem.

 

Az aktualitásokra más művészeti ágaknál gyakran közvetlenebbül reagáló, a festészet, a könyvművészet és a populáris műfajok irányába egyaránt nyitott grafikának fontos szerep jutott ebben az időszakban. A kiállítás nem a művészeti irányzatok bemutatásán alapul, és nem törekszik a tárgyalt időszak teljes körű feldolgozására. A munkákat témák, művészeti problémák szerint csoportosítva a szervezők inkább azt érzékeltetik, hogy mit ragadott ki a sokszorosított grafika a kor által felvetett kérdésekből, és hogyan válaszolt. Az egyes témákon belül nyomon követhetők a korszak különböző irányzatai, az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a neoklasszicizmus, a verizmus, az art deco és a szürrealizmus, illetve ezek egyéni variációi és keveredései is.

 

A Magyar Nemzeti Galéria Szabadegyetem programjai a korszak lengyel és magyar kultúrájának további közös pontjait világítják meg. Március 31-én Gombrowicz, Schulz és a lengyel katasztrofizmus címmel dr. Pálfalvi Lajos irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Lengyel Tanszékének vezetője tart előadást. Április 7-én lengyel és magyar kísérleti és avantgárd filmeket vetítenek. 21-én Ritoók Pál művészettörténész beszél Lengyelország építészetéről a két világháború között, majd május 5-én Lagzi Gábor történész segítségével tanulmányozhatjuk a függetlenség, államiság, nemzetiség kérdését az 1918-1939-as periódusban. Május 19-én az 1975-ös A bűn történetét tűzik műsorra, 26-án pedig Tischler János történész értekezik Magyarok és lengyelek a két világháború között címmel.