(mti) Kiemelkedő esemény ez egész Budapest kulturális életében - mondta Fodor Péter, a könyvtár főigazgatója a kiállításról, amely a reneszánsz legnagyobb alkotójának, Leonardonak életéből és munkásságából válogat - eddig nem ismert újdonságokat is.
A tárlat a Hoepli Kiadó 1894-1904-es Leonardo da Vinci "Codex Atlanticus" 1300 oldalas gyűjteményéből több mint hatvan eredeti táblaképet mutat be. A kiállításon a számos technikai találmány - ejtőernyő, búvárfelszerelés, kerékpár - mellett Leonardo magánlevelei ígérik a legtöbb újdonságot. Az életrajzírók szerinti "komor és magának való" alkotó magánleveleiből kiderül: nem volt híján szójátékoknak, ironikus adomáknak és egyházellenes megnyilvánulásoknak sem, de olykor még "bulikat" is rendezett - olvasható az egyik ismertetőn.
"Kulturális központként is bemutatkozik a könyvtár, a két hónapos kiállítás alatt szeretnénk, ha egy találkozóhellyé alakulna ez az épület" - mondta Fodor Péter az MTI-nek. A főigazgató elmondta: a "Codex Atlanticus"-tárlat egy olyan közös vállalkozás Olaszországgal és a budapesti Olasz Intézettel, amely "gyakorlatilag nem kerül pénzbe a magyar félnek". "Leonardo egy nagy olasz, de nagy európai is volt, egy ilyen környezetben otthonra talált" - mondta Olaszország budapesti nagykövete. Paolo Guido Spinellit Schiffer János, Budapest főpolgármester-helyettese követte, aki hozzátette: "Ez nem csak egy kiállítás, hanem egy jelzés: Olaszország jelen van Magyarországon, és ez jó nekünk."
Olasz szakemberek arról is beszéltek a megnyitón, hogy a budapesti kiállítás aktualitása egy kettős különlegesség is: "Codex Atlanticus"-t százegy éve jelentették meg nyomtatásban, és a Szabó Ervin Könyvtárat 100 éve nyitották meg. Hozzátették: A kiállítás Innsbruckban debütált, azt követően Rómában mind a sajtó, mind a közönség sikerként fogadta Leonardot. Terveik szerint 2007-ig Kelet-Európa nagyobb fővárosaiban is szerveznek kiállításokat, később Ibéria, majd az Egyesült Államok a "Codex Atlanticus" céliránya.
