Lezárult a Zelnik Aranymúzeum akkreditációja
(MTI) ? Egy gyermekkori álom valósul meg: negyvenöt évvel ezelőtt elindultam egy gyűjtői úton, amelynek eredményeképpen elmondhatom magamról azt, hogy Európa legnagyobb délkelet-ázsiai magángyűjteményével rendelkezem ? tekintett vissza a kezdetekre Zelnik István.
A műgyűjtő hozzátette, a szakemberek javaslatára 50-60 ezres kollekciójának legértékesebb darabjaiból hozta létre magánerőből az új múzeumot, a külföldi felkérések ellenére hazájában. Szerdára az intézmény akkreditációja is lezárult, így a kiállítóhely hivatalosan is viselheti a múzeum nevet.
Mint a térség neves kutatói, a francia Claude Jacques és Jean-Francois Hubert kiemelték: a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum Budapest gazdag múzeumi kínálatában is egyedülálló intézményként nyílik meg, más jellegű kiállítással, mint az Andrássy út túloldalán található Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum.
Délkelet-Ázsia régi elnevezése Indokína volt, ez jelzi, melyik két nagy kultúra volt meghatározó befolyással a térség fejlődésére, ahol azonban a befogadott hatások ellenére mindegyik ország megőrizte saját kulturális arculatát ? jellemezte a múzeum által bemutatott régiót Claude Jacques. A Kambodzsa-kutató, epigráfus hozzátette: ez a rendkívüli művészeti gazdagság igen jól nyomon követhető a Zelnik Aranymúzeum kiállításában is.
| Zelnik István |
Renner Zsuzsanna, az új kiállítóhely kutatási és tudományos igazgatója emlékeztetett arra, hogy a világ kulturális örökségének tetemes hányadát magángyűjtemények őrzik, de ezeket többnyire csak tulajdonosaik élvezhetik. Más utat választott azonban Zelnik István, aki gyűjteménye legértékesebb részének bemutatása mellett tudományos kutatási programot is indított ? fűzte hozzá.
Mint Renner Zsuzsanna megjegyezte, a kiállítás összeállítása során több szempontot is figyelembe vettek: a múzeum anyaga egyrészt kronológiailag végigköveti a térség történelmének több mint kétezer évét a törzsi kultúrák korától a tyám és jávai királyságokon át a Khmer Birodalomig, másrészt számtalan műtárgyon keresztül bemutatja a Délkelet-Ázsiát ért legfontosabb impulzusokat: a hinduizmust, a buddhizmust és a tengeri kereskedelmet.
Zelnik István korábban elmondta, hogy a múzeumban több mint ezer nemesfém ? többnyire arany ? tárgy látható, ezeken kívül hasonló mennyiségű porcelán, drágakő, fajansz, elefántcsont, kő és bronz műkincs kapott helyet; az 1500 négyzetméteren kiállított anyag biztosítási összértéke 40 milliárd forint.
További terveiről a múzeumalapító-műgyűjtő elárulta, hogy kollekciója egyes tárgyegyütteseiből vándorkiállításokat tervez. Az első utazó tárlat a Vietnám partjai közelében elsüllyedt Ca Mau-dzsunka elsősorban kínai porcelánokból álló rakományát mutatja be a Hanoi Nemzeti Múzeummal együttműködésben; a kiállítás 2012 tavaszán a budapesti Néprajzi Múzeumból indul európai körútra. Később hasonló tárlatok születhetnek a burmai ezüstkincsekből, a Dong-Son bronzokból vagy a tyám fajanszanyagból is.
Zelnik István elmondása szerint a tudományos feldolgozás után gyűjteményének több tízezer darabját aukciókon kívánja értékesíteni, melyek bevételéből kutatási és ösztöndíjprogramokat finanszíroz.
A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum szombaton és vasárnap mutatkozik be a nagyközönség előtt: az első két nyitvatartási napon az alapító 10, 15 és 18 órakor tárlatvezetéseket tart, amelyekre a www.zelnik-collection.com honlapon lehet jelentkezni. A kiállítás szeptember 22-én válik folyamatosan, a hét minden napján látogathatóvá.