Ünnepi alkalom, hogy a Műcsarnok egy immár a 102. életévében járó, s ráadásul még mindig aktívan dolgozó művészt köszönthet kiállításával.
A művész 1926-ban végez Vaszary tanítványaként a Képzőművészeti Főiskolán, majd Párizsban és Amszterdamban tanúja lesz a kor forrongó művészeti életének, illetve a konstruktivizmus kibontakozásának. Egy hosszabb kitérő után a 30-as évek végén lel rá saját hangjára, egyszerre éterien finom és drámaian expresszív nonfiguratív kompozíciók születnek műtermében, melyekkel egycsapásra az ún. bioromantika egyik legfontosabb képviselője lesz. Addigi műveinek java ugyan elpusztul egy bombatámadás során, de 1945-48 között hatalmas aktivitással vesz részt a megújult művészeti életben: az Európai Iskola, majd az Elvont művészek magyarországi csoportjának tagjaként nagyszabású kompozíciók és érzékeny kísérletek egész sorát hozta létre. Próteuszi művészalkatának megfelelően egyszerre tudta érzékeltetni a háború iszonyatát és az újrakezdés reményét, egyes képein hihetetlen bőséggel sorjáznak a motívumok, másokon néhány körre redukálja kifejezőeszközeit. Az 50-es években elapadnak addigi invenciói s csak hosszas vívódás után, 1962-ben fejezi be az addigi tevékenységét összefoglaló s egyszersmind az 1956-os forradalomnak is emléket állító nagy formátumú művét, a Tisztító nagy vihart. Ettől kezdve mind a mai napig fantasztikus lendülettel, a szuverén művészi alkotás emberjobbító hatalmába vetett bizalommal dolgozik. Műveinek java egy-egy művészeti-alkotói problémát feldolgozó ciklusokba rendeződik. Az ellentétes pólusokat akár egyidejűleg is vállalni tudó alkotó magatartása, skrupulusok nélküli, a legkülönbözőbb elemeket szabadon ötvöző komponálási módja a nonfiguratív törekvések egyik legeredetibb, legsokszínűbb, már-már a posztmodern elvekhez közelítő képviselőjévé avatja. A kiállítás az adott keretek között, a legfontosabbnak és legizgalmasabbnak ígérkező művek segítségével kívánja érzékeltetni e rendkívüli életpálya gazdagságát. Több múzeumoktól, hazai és külföldi magángyűjteményből kölcsönzött, eddig ritkán vagy egyáltalán nem látott alkotás is bemutatásra kerül. A kiállítás alkalmából reprezentatív válogatás jelenik meg a művész életművéből, melyet később egy, Lossonczy Tamás munkásságával foglalkozó tanulmánykötet követ majd A kiállítás kurátorai: Andrási Gábor, Pataki Gábor, Bordács Andrea A kiállítás megtekinthető: 2005. október 05. - 2005. november 13. Megnyitó: 2005. október 5-én 18 óra A kiállítást megnyitja: Kosáry Domokos, az MTA rendes tagja, volt elnöke, a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia örökös védnöke és Horváth Csaba, Budapest II. kerületének polgármestere, országgyűlési képviselő Kép: Vendég érkezése, 1972
