A tárgy és eszköz használat nálam is mint társadalmi és szociális helyzet radikális kifejezésére szolgál, nem "ready made-ek", hanem szimulátrumok, híperreális szociális szimbólumok. A kiállítás címe még nyitott, de lehetne akár az is, mint egyetlen videó munkám címe - "Egy indián Hollandiában", "Egy indián a magyar képzőművészetben." - Halász Károly. "Halász Károly alkotásai és művészi életet szervező tettei nyomán Paks Európa és Magyarország egyik termékeny perifériája. A várossal való kapcsolatában Halász Károly nem ápol semmiféle mítoszt, természetes élettere a város. Halász első korszakának fegyelemmel és játékossággal komponált geometrikus- és téri konstrukciói szakmai körökben megbecsült alkotóvá tették, híres mégsem minimal-art műveivel lett, hanem a tévével, videóval kapcsolatos ironikus gesztusaival: amikor 1972 körül minden, magát modernnek érző művész a tévével, videóval kezdett foglalkozni, ő vett egy öreg tévédobozt, kibelezte, meztelenül belemászott, és segítségével több fényképet készített erről az önarckép-csendéletről. A fényképeket videó felvétel követte, s ezeket a tekercseket bemutatták már Amszterdamban, Berlinben. A kötött formarend és a játékosság, érzelmesség igénye a mai napig jelen van Halász Károly képzőművészetében. A négyzet, a háromszög, kör alapformáit festi ma is, de mint a Paksi Képtárban látható monumentális sorozatában, azokat körülveszik szabálytalan, gomolygó fellegek, füstök. Malevics tiszta, szupremantista öröksége találkozik itt az expresszív újfestőiség gesztusaival. Az utópisztikus geometrikus szépség találkozik a pokolszurok valóság lenyomatával. Apolló és Dionysos világa, mondhatnánk Nietzschével és Apollinaire-rel, de ez csak távoli rokonság. Képei arról vallanak, hogy Pakson a művész nem az idillek világáéban él. - Új Művészet 1992/10. A tárlat megtekinthető: Budapest Galéria Kiállítóháza (Bp., III., Lajos utca 158.) A kiállítás megtekinthető 2003. augusztus 22-től - szeptember 21-ig, hétfő kivételével 10-18 óráig. Megnyitó: 2003. augusztus 28. 17 óra A kiállítást megnyitja: Fitz Péter, művészettörténész
