Magyarország nem volt gyarmatosító tényező, közvetlen politikai és gazdasági kötődése sem volt Afrikához, mégis kulturális és tudományos értelemben gazdagította azt a párbeszédet, ami a fekete kontinens mélyebb megismeréséről szól. Mint a kiállítás bizonyítja: számos nemzetközi hírű Afrika-kutatója van országunknak, akiket nem egy esetben jobban ismernek és elismernek külföldön, mint idehaza. Az utóbbi években az Európai Unió (és azon belül különösen az Egyesült Királyság) megújult erővel fordul Afrika felé, amely törekvéshez mi magyarok is hozzá tudunk járulni, jelentős hazai kultúr- és tudománytörténeti örökségünk bemutatásával, amelynek jelentős hányada Londonban, Bécsben, a budapesti Néprajzi Múzeum anyagában, ill. erdélyi gyűjteményekben, elszórtan található. A Magyar Afrika-kutatók fotográfiái című kiállítás egy hosszabb kutatási munka eredményeként első ízben szeretné összegyűjteni és bemutatni a fotográfia kezdetétől a napjainkig tartó időszakban a magyar Afrika-kutatók által készített fotográfiákat. Szerencsésnek mondható az a helyzet, hogy felfedezőink már a fotótechnika hajnalán alkalmazták a fotografálási módszereket munkájuk kiegészítéseként. Gróf Teleki Sámuel hatalmas fényképanyagot hozott haza kelet-afrikai expedíciójáról, melyeken útjának folyamatos dokumentálását láthatjuk. Torday Emil képeiről túlzás nélkül állítható, hogy a világon egyedülálló anyagnak számítanak a kongói térségről. Míg szülőföldjén csaknem ismeretlen, addig Angliában valóságos kultusz övezi munkáit. A magyar missziós gyűjtemény kelet- és dél afrikai anyaga eddig feldolgozatlan tárgyi és fotográfiai anyagot tartalmaz. Az "Angol beteg" című nemzetközi sikerű film kapcsán híressé vált gróf Almásy László jelentős kutatási eredményeket megjelenítő szaharai fotóinak nagy részét a népbíróság a második világháború időszakában elégette, csak néhány képe, illetve saját akvarell-festményei maradtak fönn. A korán elhunyt Ecsedy Csaba pedig olyan területen kutatott az 1960-as években, ahol előtte szisztematikusan senki: szudáni fényképanyaga korszakos jelentőségű, mégis több helyen, elszórva kallódik. Sárkány Mihály, Földessy Edina, Borsos Balázs, Gábris Gyula fotóin a mai, átalakuló, modernizálódó Afrika jelenik meg. A legkiemelkedőbb magyar Afrika-kutatók eredeti fotográfiáit kétnyelvű forrástörténeti dokumentációval, tudománytörténeti értelmezéssel, képaláírásokkal ellátva tekintheti meg az, aki ellátogat a Budapesti Történeti Múzeum Metszettárába. A tárlat a 19. század végétől napjainkig nyújt áttekintést arról, ahogy a magyar kutatók látták és láttatják a távoli kontinens életét. Megnyitó: 2006. március 10-én 17 órakor. A kiállítást megnyitja: Balogh Sándor Úr, a Kongói Demokratikus Köztársaság Kijelölt Tiszteletbeli Konzulja A kiállítás megtekinthető: 2006. március 10. - április 10. A kiállítás helyszíne: Budapesti Történeti Múzeum, Budavári Palota - Budapest I. Szent György tér 2. E épület, I. emelet - Metszettár
