A magyar-észt kulturális kapcsolatok történetét bemutató tárlat elsősorban az
építészetre és a formatervezésre összpontosít, de a képzőművészeti együttműködés történetéből is hoz példákat - tájékoztatott a Balassi Intézet.
A balti régió modern és nemzeti hagyományokat bemutató művészetének fejlődését az 1900-as Párizsi Világkiállításon - a cári Orosz Birodalom kiállítása részeként - a finn pavilonban láthatta először a nagyközönség.
A két háború közötti kapcsolatok igen gazdagok voltak: Csekey István jogász megalapította a Magyar Intézetet, Jakó Géza hozta létre a Tallinni Képzőművészeti Akadémián a kerámia tanszéket. A szovjet korszakban a "proletár internacionalizmus" jelszava alatt folytatódott az együttműködés, amely a függetlenség visszaállítása után sem tört meg. Magyar és észt művészek rendszeres résztvevői egymás országai alkotótáborainak, konferenciáinak, kiállításainak.
A szeptember 15-ig látogatható kiállítás közel húsz, nagyméretű tablón mutatja be az együttműködés történetét,de a tablók mellett észt művészek (Katrin Amos, Selrgei Isupov, Kadri Pärnamets, Anu Raud, Mait Summatavet) alkotásait is megtekinthetik az érdeklődők.
