(MTI) ? A kiállítás címadó műtárgya, a Magyar húsvét úgy keletkezett, hogy Osztovits Levente műfordító, irodalomtörténész síremléke készítése közben lepattant egy nagy kődarab, amely hasonlít a Kárpát-medence formájához. A művész egy kavicsbányában talált egy hatalmas, tojás alakú követ, ezt a Kárpát-medence formájú kő közepére helyezte és a tojásra fémkoszorút tett ? idézte fel a kiállítást megnyitó Dvorszky Hedvig művészettörténész.
Rieger Tibor kisplasztikái között látható lesz a hosszú, vékony kereszt, az Utolsó vacsora című dombormű, a Getszemáni kert Jeruzsálemben, az Olajfák hegyének lábánál, a Ne féljetek című relief, amely hajót ábrázol az apostolokkal és Jézussal a háborgó tengeren, valamint a Pázmány Péter dombormű, amely a katolikus egyetem Szentkirályi utcai épületét díszíti.
Helyet kap a tárlaton a Pannonhalmi Bencés Főapátság bazilikájának főkapu-terve. A négyosztatú millenniumi kapun függőleges és vízszintes sávokban ábrázolja a művész az Ó- és Újszövetséget, Pannonhalmát, Montecassinót, a bencés rend központját, az áldozatokat, a törvényhozást, az építkezést és az új jeruzsálemi templomot. A kaput boltív zárja, alul a bárányok haladnak, felül van Krisztus és középen a fényesség, amelyben két oldalról fanfáros angyalok vannak ? összegezte a látnivalókat Dvorszky Hedvig.
Rieger Zoltán a győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát Szabó Iván és Pátzay Pál tanítványaként. Mintegy félszáz szobra díszíti országszerte a köztereket és az épületeket. Monumentális alkotása a mosonmagyaróvári 1956-os emlékmű és a kecskeméti II. világháborús áldozatokra emlékező dombormű. A művész tervezte a győri szökőkutat és az egyik iskola előtti téren álló Hintalovas című szobrot, amely a gyermekek kedvence.
Kiállítása a Várnegyed Galériában május 5-ig tekinthető meg.
