Miután a szaktárca a költségvetés helyzete miatt nem tudta biztosítani a kiállítás egyszeri, egy ütemben történő finanszírozását, három szakaszra bontva nyílik meg a kiállítás. A barokk épületszárnyban, 2005-2006-2007-ben valósul meg három ütemben a nagyszabású, új állandó kiállítás: 6 teremben, 1700 m2-en. Az új, állandó kiállítása a magyar mezőgazdaság teljes történetét kívánja bemutatni az élelemtermelés kezdeteitől, vagyis az újkőkortól egészen napjainkig, az Európai Unióhoz való csatlakozásig. Ez hatalmas, mintegy 8000 éves fejlődést átfogó vállalkozás. Jelenleg a kiállítás I. üteme, a legrégebbi időszakok mezőgazdaságának története készült el és került bemutatásra. Ez az első kiállítási szakasz a magyar államalapítással zárul. A kiállítás történeti folyamatában, kronologikus felépítésben, komplex megközelítéssel mutatja be a magyar mezőgazdaság fejlődését. Az installáció illeszkedik a történeti terekhez és lehetőséget ad egy műtárgyvédelmi és látogatói szempontból is korszerű, látványos kiállítás befogadására. A korszerű felületképzések és világítástechnika mellett, a teljes kiállítás elkészülte után az anyagi lehetőségek függvényében interaktív egységek is elhelyezésre kerülnek. A kiállítás első termében a Kárpát-medence területén, a magyar honfoglalást megelőző időszakok mezőgazdasági fejlődésének bemutatása azt kívánja bizonyítani, hogy későbbi hazánk földje Európa legrégebbi mezőgazdasági területei közé tartozik. Az egymást követő korokban, az itt megtelepedett paraszti népesség teremtett a Duna-Tisza vidékén kulturtájat. A régi korok népessége kiválóan alkalmazkodott a helyi ökológiai adottságokhoz, kialakultak a környezettel való együttélés legjobb megoldásai. Sokak szerint éppen ez a nagyfokú alkalmazkodó és innovatív képesség az európai civilizáció sikerességének alapja. A kiállítás igyekszik hangsúlyosan kezelni a mezőgazdaság fejlődését meghatározó újításokat. Ilyennek számítottak az egyszerű, de hatékony talajművelő eszközök is. A mezőgazdasági termelést és a szállítást forradalmasította a rézkor folyamán feltalált, állati erővel húzott eke és a kocsi használata. A Kárpát-medence több korszakban is a legsikeresebb és leggazdagabb mezőgazdasági területek közé tartozott. A magyar honfoglalás először teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a Kárpát-medence egész területén egységes gazdasági rendszer jöjjön létre. A kora Árpád-kor mezőgazdaságát a 2. terem foglalja össze. A honfoglalók útvonalát, a földművelés különböző elemeinek megismerését hangsúlyozva érkezünk el a félnomád, majd a letelepült életmód bemutatásához. A kiállítások hasznosítását, mélyebb megismerését tárlatvezetésekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal tesszük érzékletesebbé. – dr. Szatmári Sarolta, főigazgató helyettes