Amint az az Európát jelképező nőalakot bemutató 1577-es színezett fametszeten is jól látható, Magyarország valóban Európa közepén található, még a XVI. századi szimbolikus ábrázolások antropomorfizált megjelenítésein is. Európa és Magyarország a kontinens és az ország egyaránt allegóriák és szimbolikus ábrázolások témája lett már évszázadokkal ezelőtt. A különböző korok Magyarország és Európa viszonyáról alkotott elképzeléseit illusztráló grafikák a hat egységre osztott kiállítás első részében szerepelnek. A nemzeti történelem és Európa történelme természetesen nehezen választható el egymástól. Szeretnénk bemutatni azokat a műveket, amelyek megkísérelték összefoglalni Magyarország szerepét az európai történelemben. Találkozhatunk itt olyan, mára már közismertté vált eszmék képi megfogalmazásaival, mint például a Magyarország a kereszténység védő bástyája gondolat, vagy Szent István ország-felajánlása, de megismerhetjük az évszázadok során a magyarokról Európában kialakult képet is. A Habsburg birodalom részeként Magyarország szerepe változott ugyan, de nem szűnt meg fontossága. Két évszázad törökellenes küzdelmei során alakult ki az a kép, amelyet jól illusztrál a törökök által megkínzott, leláncolt nőalak, Hungária fametszeten megjelenő szimbolikus alakja. A törökellenes harcok sikerét dicsőítő allegóriák már az európai nagyhatalmak összefogásának eredményességét hirdetik. A XIX. század nagy európai forradalmi hullámának kétségtelen főszereplője lett a magyar forradalom és szabadságharc. Európai hatása óriási volt, szinte minden nép megalkotta a maga Kossuth-képét, allegóriáját Angliától Portugáliáig. A tengerentúlon született művek az emigrációban töltött évek, Kossuth amerikai körútjának jelentőségéről tanúskodnak. A kiegyezéssel elkezdődő boldog békeidők osztrák-magyar fejlődésének tragikus vége az első világháború lett. Ezt a két végletet kiválóan illusztrálják az 1867 és 1920 között keletkezett allegorikus lapok, némelyikük már egyfajta képi mítoszként vált ismertté több emberöltőnyi közönség számára. Az utolsó egységben a Világörökség részeként illetve várományosaként ismert műemlékek, tájak, természeti kincsek bemutatásához jórészt kiváló XIX. századi művészek munkáit használtuk fel. A kiállításon látható festmények, rajzok és grafikák a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményéből származnak, legnagyobb részüket a közönség itthon még nem láthatta, bár néhány jeles műtárgy szerepelt már külföldön, például Magyarország 1999-es brüsszeli bemutatkozásán, vagy a Vatikáni Múzeumban. A kiállítás megtekinthető: 2004. augusztus 30-ig.
