| Makrai Zsuzsa zománcművész Nyírbátorban született és itt él születése óta. Gyermekkorától kezdve csodálattal tölti el a város szellemisége, történelmi hagyományai, művészeti emlékei a város gyönyörű templomai, a késői román és a gótika két építészeti remeke. Érdeklődésének középpontjában mindig a történelmi és egyházi emlékek, archaikus tárgyak álltak. Harmadik évtizede foglalkozik az ötvösséggel és a tűzzománc technikával. |
 |
| Hosszú éveken keresztül dolgozta fel a Boldogasszony, a Szűzanya és a Gyermek ábrázolásának hazai és határontúli emlékeit. Ezek a művek a magyar és az egyetemes egyházművészet szakrális tárgyainak ikonografikus feldolgozásai, amelyek formai, technikai és ornamentális gazdagsággal dekoratívak. Az értékőrzés, a gazdag motívum és színvilág és a választott téma csodálata, a megélt élmény ereje teszi magávalragadóvá tárgyait. Makrai Zsuzsa éveken keresztül tanulmányozta és ma is tanulmányozza a heraldikát, elmélyülten foglalkozik a címertannal. Kezdetben a településcímerek ragadták meg a fantáziáját. Nyírbátor lófejpajzsos városcímerét, mezővárosi pecsétjét 1574-ből készítette el az elsők között. |
 |
| Figyelme egyre inkább a város történelme, a Báthory család szellemi és tárgyi öröksége felé fordult. A Báthory család őse a svéd Gutkeled nemzetségből való Miklós 1044-ben jött erre a földre. Egyik unokája Lökös a bátori (vagy ecsedi) ág megalapítója választotta székhelyéül Nyírbátort. Leszármazottja V. Báthory István a zsoltáríró és országbíró, Károli Gáspár és Szenczi Molnár Albert patrónusa, a Vizsolyi Biblia megjelenésének mecénása, kinek születése és halála évfordulóját is ebben az évben ünnepelték. (1555 - 1605) A reformáció eszméinek magyarországi megísmerése, elfogadása és terjesztése a nagy magyar családok - többek között a Báthoryak nevéhez kötődik. |
 |
| Makrai Zsuzsa nem kisebb feladatra vállalkozott, mint, hogy az összes fellelhető Báthory címert feldolgozza.A kiállításon látható ecsedi Báthory István erdélyi vajda lófejpajzsos címere, ecsedi I. Báthory Miklós váczi püspök két címere, II. Báthory István erdélyi vajda gyümölcskoszorús reneszánsz címere és későgótikus levélkoszorús címere a sárkánnyal, a zsoltáríró Báthory István címere ugyancsak sárkánnyal,a Báthoryak címerállatával. V. Báthory István a templomban elhelyezett szarkofágjának déli és északi oldali címerei, a szilágysomlyói, a firenzei reneszánsz Báthory címerek és az egyesített Jagello-Báthory címer a háromfejű sassal. A heraldikának, a címertannak megvannak a maga szabályai, amelyek szerint a címerpajzsot, a címer formáját, a használható színeket és a fémeket, a mázakat az ábrázolt mesteralakokat és címerképeket használták. A heraldika önálló tudomány, amelynél minden felosztásnak és minden címerképnek , magának az ábrázolásnak, a pajzs arányainak, az ornamentikának, az állat és emberalaknak illetve az égitesteknek és a képzelet szüleményeinek jelentése van. De jelentése van a címeren található zászlóknak, koronáknak, jelmondatoknak. |
 |
| Makrai Zsuzsa Nyírbátor kiváló heraldja lett.Ezek a címerek nem másolatok. Önálló művészi alkotások a heraldika szigorú szabályainak, útmutatásainak felhasználásával, annak formai értékeivel, jelrendszerének ismeretével, történelmi útmutatásaival. Munkái autentikus, autonóm művészeti tárgyak, műtárgyak, amelyben a korok iránti tisztelet és alázat mellett jelen van a művész véleménye és egyénisége. Erre kiváló példa az önállóan tervezett #8220;Egy az Isten" cimer, amely az egyistenhit három vallásának tiszteleg.
Makrai Zsuzsa alázatos művész, XXI. századi herald. Tudatos, következetes és patrióta, a szó nem elcsépelt, nem elkoptatott, hanem büszkén vállalható eredeti értelmében, jelentésében. Angyal Mária |
