Malgot István szobrai a Ráday Képesházban
(MTI) - Az 1941-ben Szombathelyen született Malgot István szobrász, grafikus, színházi rendező és író. Mintegy harminc éven át színpadi művek rendezésével, díszletek készítésével foglalkozott. A kilencvenes években érdeklődése a cigány kultúra felé fordult, amelynek hatása megtalálható szobrain is. Az ezredforduló környékén beutazta Délkelet-Ázsiát; elsősorban Kambodzsa kultúráját, a régi khmer szobrászatot tanulmányozta, ami művészete számára újabb inspirációt adott. Pályája során folyamatosan készített szobrokat, és az évtizedek során kialakított egy sajátos mágikus-szürrealista stílust - ismertetik a kiállítás beharangozójában.
Mint a művész elmondta, a kiállítás anyagának körülbelül egyötöde régi, fennmaradó része pedig az elmúlt tíz évben készült alkotás, amelyek között 10-15 új, eddig nem bemutatott darab is van. A szobrok zöme fából készült, de vannak fém alapanyagúak és kerámiák is.
"A régebbi szobrok formavilága magyar népi eszközökből épül fel, szőlőkaróktól dagasztóteknőkig. Ezt követi egy nagy korszak, melynek munkái a cigányokkal készített színházi munkám lecsapódásai, főként érzelmileg, kevésbé formailag. Végül a harmadik csoport szobrait a délkelet-ázsiai utazásaim során szerzett élmények inspirálták, elsősorban a khmer kultúrával való megismerkedés" - fejtette ki.
"Malgot István szobrai lények. Beszélnek, kommunikálnak, a kapcsolatot keresik. Szólnak - egymáshoz, hozzánk, a démonokhoz, az istenekhez. Otthonuk a Föld, szülőjük a Menny, létük a feszültség: néha fájdalom, néha beteljesülés, néha reménytelenség, olykor öröm. A lét határhelyzetei ... Fényben megmártózó arcok, egymást szorító kezek, egymáshoz préselődő testek, szeretkezők. Helyüket keresők, tér és idő keresztjén. Minden porcikájukban velünk, halandókkal rokonok" - jellemzi az alkotásokat Lendvay Miklós, a Kláris Kiadó és Művészeti Műhely vezetője.
A kiállítást Götz Eszter nyitja meg csütörtökön 18 órakor. A szobrokat június 20-ig tekintheti meg a közönség.