(MTI) ? Robert Mapplethorpe viszonylag rövid élete során is olyan életművet alkotott a hetvenes-nyolcvanas években, hogy neve ma már megkerülhetetlen az egyetemes művészettörténtben. 1989-ben bekövetkezett halála óta fotói beutazták a világot, de külön kiállításon Budapesten sajnos még nem lehetett őket látni ? emlékeztetett a Lumú igazgatója.
Bencsik Barnabás kiemelte: a látogatók egy olyan művész életművével találkozhatnak, aki hitet tett az identitás maximális kifejezése, a művészi kifejezőerő legteljesebb szabadsága mellett, aki képeivel olyan világot tárt fel, amely addig ismeretlen volt a nagyvilág számára. Fotói akkoriban ellentmondásos fogadtatásban részesültek, de azóta a nemzetközi múzeumi világ legkeresettebb alkotásai közé tartoznak ? fűzte hozzá.
Mint Michael Ward Stout, a New York-i Robert Mapplethorpe Alapítvány elnöke felidézte, az utazó kiállítás Düsseldorf, Berlin, Stockholm és Milánó után érkezett Budapestre, ahol igen impresszív, nagyszabású kiállítótérbe került.
Robert Mapplethorpe röviddel halálát megelőzően hozta létre a nevét viselő alapítványt, amely szinte teljes munkásságát őrzi: mintegy 14 ezer zselatinnyomatot, 1800 polaroid felvételt, fiatal korából származó kollázsokat és számos egyéb munkát ? számolt be Michael Ward Stout.
Erőss Nikolett, a budapesti kiállítás kurátora Mapplethorpe különleges esztétikai világát emelte ki. Mint rámutatott, a művészt mindvégig a tökéletes képet kereső formai igény vezette. Fotói azonban nemcsak erről szólnak, hanem egy nagyon komoly társadalmi diskurzusnak is részei, amely az identitás képződéséről, megéléséről, alakulásáról szól ? figyelmeztetett. A kurátor elmondta, hogy a témákon túlnyúlóan is rendkívül egységes szemléletet mutató anyagot tematikus csoportok szerint rendezték el, két bejárási útvonalat kínálva; a fiatalabbak így elkerülhetik a nekik nem ajánlott termeket.
Mapplethorpe ifjúkorától a halála előtti hetekig számtalan önarcképet készített, melyekből gazdag válogatást nyújt a Lumúban látható retrospektív kiállítás. A közönség a fotográfus tucatnyi művészportréjával és ezeken többek között Andy Warhollal, Annie Leibovitzcal vagy Donald Sutherlanddel is találkozhat.
Robert Mapplethorpe korai időszakát idézik a hetvenes évek elejéről származó, színes és fekete-fehér polaroid felvételei, melyeken gyakran felbukkannak műtermi fotóinak témái is. A kiállítás hangsúlyos részét képezik a művész fekete férfiakról, testépítő nőkről készített aktfotói, melyeken többnyire antik és reneszánsz szobrokat idéző kompozíciót alkalmazott.
Mint Erőss Nikolett megjegyezte, Mapplethorpe-ot szexuális tartalmú, nemi szerveket ábrázoló képei készítésénél sem a vágykeltés közvetlen szándéka vezette, hanem a formai tökéletesség keresése utáni elkötelezettség. Csak látszólag ütnek el az előző termek tematikájától a fotográfus virágcsendéletei, ezek a szigorúan komponált beállítások ugyanis sokszor szexuális allúzióként is értelmezhetők ? mutatott rá a kurátor.
A szeptember 30-ig látogatható kiállítás kísérőrendezvényeiről, tárlatvezetéseiről a www.ludwigmuseum.hu honlapon találhatók részletes információk.
