Pedig jó lett volna, ha sokkal szélesebb körben, nem csupán a szakma figyelmére számítva zajlott volna ez az évről évre egyre fontosabb és előremutatóbb program. A címbeli mondat ugyanis ? ez Szekér László építésznek, a konferencia létrehozójának előadásában hangzott el ? nem csupán szellemes paradoxon, hanem komoly előrejelzés. Az Európai Unió 2020-ra tervezi standard követelménnyé emelni a zéró széndioxid-kibocsátású épületek tervezését, de ettől még nagyon távol vagyunk. A példák sokasodnak, csak nem a kellő ütemben.
A konferencián, mint négy éve mindig, most is bemutatta azokat a már megvalósult és hamarosan elkészülő épületeket, amelyek nemhogy széndioxiddal terhelik a környezetüket, de gyakran mint aktív házak, többletenergiát is termelnek a fenntartásukhoz szükséges mennyiségen túl. Energiahatékonyság, korszerű építőanyagok és környezettudatos cégek vonultak fel a bemutatókon, külföldi ? elsősorban német, osztrák, holland ? projektek, melyek megújuló energiaforrásokból működtetnek családi házakat, sokezer négyzetméteres irodaépületeket, kereskedelmi központokat. Láthattuk a 2009 végén átadott prágai Nemzeti Technikai Könyvtár zöld épületét, a linzi Power Tower fotovoltaikus cellákkal ellátott üveghomlokzatát, ami Európa legmagasabb passzív épületét borítja. Sőt, már itthon is egyre szélesebb a környezettudatos építészet skálája: a tengelici irodaépület, a budaörsi passzívház, vagy a Holcim Award európai aranyérmét elnyerő ? végül nem megvalósuló ? Kormányzati Negyed projekt mellett ezekben a hetekben indul a Skanska zöld irodaházának építése.
Beruházások és hallgatói tervpályázatok ösztönzik az építészeket arra, hogy hatékony energetikai megoldásokat, megújuló energiaforrásokat és helyi anyagokból készülő házakat tervezzenek. De amíg komoly előírások nem állítanak határt a pazarlásnak, addig ez a gondolat csupán az építészet egyik, meglehetősen kevés tervezőt és még kevesebb megbízót vonzó iránya lehet. Nem csak az építészeket kell meggyőzni arról, milyen fontos, hogy a legtöbb széndioxidot kibocsátó faktor, az épületek fenntartása radikálisan megváltozzon. Az építészet megújulásával párhuzamosan igazi paradigmaváltásra van szükség. A 2020-as dátum túl közelinek tűnik a hazai társadalom ? és benne az építészet ? felelősségvállalásához képest.
