Medgyaszay bécsi tanulmányai alatt készített terveivel indítva vizsgálja a kezdeti (szecessziós) ornamentika használatát. A teoretikusan semperi tanultságú építészre revelációként hat kalotaszegi, székelyföldi tanulmányútja (1904-1906). Az itt készített rajzai, akvarelljei, majd az út naplószerű jegyzetei, publikált írásai jól mutatják szemléletének változását. Egyéni hangvétele, ornamentika használata szinte kiforrottan mutatkozik meg korai művein: kastélyrekostrukcióin, gödöllői műteremházain, szövőiskola-tervén, a veszprémi színházon. Jól szemlélteti Medgyaszay István díszítőkedvét és ennek változásait, ha egyes néprajzi vázlatok köré csoportosítunk terveket, megvalósult épületeket. Szintúgy tanulságos, ha Medgyaszay István fejfarajzait csoportosítjuk: oszlopfejezet-tanulmányait, a Veszprémi színház lépcsőházi oszlopfejezeteivel, a gyöngyösi Rusz ház veranda-oszlopaival, valamint a Balatonalmádi templomelőtér oszlopaival. A kiállítás íve Medgyaszay Istvánnak a nemzetközi bécsi szecessziós díszítményektől a népi ornamentikán át a magyar régmúlt ornamentikájáig terjedő utját mutatja, mely jellemző építészeti formatoposzaival együtt biztosítja azt az egyéni és senki mással össze nem téveszthető építészetet, mely Medgyaszay István sajátja, s mely a magyar építészeti formanyelvre való törekvés legegyénibb teljesítménye. A kiállítás helyszíne: 1065 Budapest Nagymező u. 8. A kiállítás megtekinthető: 2006. január 9. - február 19.
További cikkek ebben a rovatban
