A tavaly elhunyt szobrászművész, Fekete Tamás élete utolsó, akár főművének is tekinthető alkotását, a Hódolat Brunelleschinek című ciklusát végrendeletében a Magyar Nemzeti Galériára hagyományozta.
Mint azt májusban megírtuk, a Brunelleschi-ciklus azok közé a fontos művek közé tartozik, amelyek a megértett idő és a folytatásra hívó szellem találkozásából szoktak megszületni. Fekete Tamás munkája közben mintha a kettős értelemben vett összefoglalás szándéka vezérelte volna. Azért nyúlt vissza az európai kultúra egyik klasszikus örökségéhez, a reneszánszhoz, illetve a reneszánsz építészet kezdeteihez, mert felismerte, hogy műveinek a példaképül választott Brunelleschi szerszámainak és alkotásainak szerkezetét újraíró ikonográfiájában ifjúkorának élményei születnek újjá.
