Megjelent a MúzeumCafé 26. száma

Berlinbe vezet a Múzeumguide: a német főváros Museuminselén sorakozó kiállítási intézményeket ezúttal abból a szempontból vizsgálták meg, hogy azok keletkezésük idején, illetve későbbi történetük során mikor milyen válaszokat adtak a múzeumelmélet által felvetett kérdésekre.

 

A Disputa rovatban ezúttal azt a kérdést tette fel a szerkesztőség, hogy vajon milyen hatással lesznek a múzeumok munkájára a költségvetési okokból végrehajtott kényszerű létszámleépítések. Demeter Zsófia, a Fejér megyei Múzeumigazgatóság vezetője, Földiák András, a KKDSZ elnöke, Balázs Istvánné, a PIM gazdasági igazgatója, valamint Schneider József közgazdász válaszaiból cseppet sem biztató jövőkép rajzolódik ki.

 

A Műhely rovatban az egyik kurátor számol be a Nemzeti Galéria Ferenczy-kiállításának érdekességeiről, bemutatják a múzeumok önkéntes civil segítőinek igencsak fontos szerepét, ellátogatnak a megújulásának vége felé járó tiszadobi Andrássy kastélyba, az egyik ötletgazda mesél a Néprajzi Múzeum Etnomobil 2.0 utazó kiállítás-projektjének tapasztalatairól, végül egy érdekes pécsi kezdeményezésről olvashatnak, amelynek keretében egy ottani muzeológus  hallássérült embereknek tart speciális jelnyelvi múzeumi programokat.

 

A Posztamensben bepillanthatnak az érdeklődők a ma divatos science centerek világába, és ezzel párhuzamosan bemutatnak néhány hazai technikatörténeti kiállítást ? az összehasonlításból adódó konklúziók levonását az olvasóra bízzák.

A Múzeumnegyedben először a máramarosszigeti egykori börtönben kialakított, a kommunizmus ottani áldozataira emlékező múzeumba látogatnak, azután Babits Mihály, Mészöly Miklós, Baka István és Dienes Valéria nyomát keresve végigjárják a szekszárdi irodalmi-művészeti emlékházakat és emlékszobákat, végül a Duna-kanyarba, Verőcére, a Gorka-család három generációját bemutató egykori Erzsébet villába kalauzolják el az olvasót, a múlt mellett szót ejtve a tervezett jövőről is.

 

Múzeumőr rovatukban budapesti beszélgetésre kérték Peter Vergo essexi művészettörténész-professzort, aki egy 2014-re tervezett nagy londoni Közép-Európa-kiállítás kapcsán ismerkedik a magyar művészettel, és igyekszik azt méltó helyén bemutatni a világban, Buzás Gergelyt, a visegrádi Mátyás király Múzeum igazgatóját más témák mellett az egykori palota rekonstrukciójának sokat vitatott hitelességéről faggatják, Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az intézménye előtt álló feladatokról és lehetőségekről beszél, majd Zoób Katitól, a már több múzeumi kiállítást is rendezett divattervezőtől megtudják, hogy számára a múzeum miért is olyan, mint a templom.

 

Végül a lap utolsó nyolc oldalán a szokásos angol nyelvű összefoglaló egy kissé átalakult: ezentúl minden cikk rövid összefoglalója mellett egy anyag mindig csaknem teljes terjedelmében áll majd a múzeumok világa iránt érdeklődő külföldi olvasók rendelkezésére.