|
Farkas István: Magyar táj |
(MTI) - A legdrágábban Farkas István Magyar táj (Emlékkép) című temperája, az életmű egyik legjelentősebb, a festő egyéni, gyötrő világát kivetítő alkotása kelt el. Az 1930-ban született képet 9,5 millióról indították, és 12 millión ütötték le. Kikiáltási áron, 9,5 millió forintért vették meg Ziffer Sándor Ligeti részletét, csakúgy, mint Tihanyi Lajos absztrakt csendéletét.
Rippl-Rónai József Kalapos vöröshajú nő című pasztelljéért egymillióval adtak többet az eredeti árnál, így kilencmillión vitte el valaki. Míg a művész Kilátás a kelenhegyi műteremből pasztelljét kínálati áron, 1,8 millióért szerezték meg.
A nagyon fiatalon elhunyt Maticska Jenő egyik főművéért, az Erdélyi faluért csak egy ajánlat érkezett, így 8,5 millión ütötték le. 6,5 millió forintos kezdő áron kelt el Derkovits Gyula, Ervin nevű öccséről készített pasztellje. Bortnyik Sándor Kék kompozíciója sem haladta meg a 4,8 milliós kikiáltást. Márffy Ödön festménye, a Virágcsokor bokályban is az ajánlati összegen, 3.8 millió forintért kelt el.
Duplázott Czigány Dezső 1906-os vászna, a Nagybányai részlet kazlakkal. 1,2 millióra taksálták, és 2,4 millión fejeződött be érte a licit. Nemes Lampérth József Szobabelső című akvarelljének a 6,5 millióról 8,5 millióra verték fel az árát.
A kikiáltási ár több mint kétszeresét fizették Scheiber Hugó Patakparti útjáért. 480 ezerről indult, egymillión ért véget. Walleshausen Zsigmond festménye, a Csendélet egy párizsi ablakban 2,4 millióról 3,2 millióra lépegetett.
Kádár Béla Akt lóháton gouache képének 1,2 millióról kétmillióra tornászták az árát, Lovasok című munkájáért 1,2 millióról lehetett licitálni, végül 500 ezer forinttal drágábban vették meg. Az Ausztráliában élő Rácz Judit Pont Neuf című, 2002-es olajfestményét 140 ezer forintra árazták, 340 ezret adtak érte.
A millenniumi emlékmű patinázott bronz kismintáinak, Zala György Hét vezérének leütési ára egymillió forinttal haladta meg a 8,5 milliós kikiáltási árat.