"Nehéz új tényeket régi, korábbi filozófiából származó fogalmi rendszerbe préselni, vagy a régi mondás szerint új bort régi tömlőbe tölteni. Az ilyen kísérletek mindig kínosak, mert arra csábítanak, hogy ilyenkor akarva nem akarva mindig a régi tömlő elkerülhetetlen szakadásával foglalkozunk, ahelyett, hogy az új bornak örülnénk." - Werner Heisenberg Az elektromos, elektronikus és informatikai technológiák egy kommunikációs társadalmat hoztak el számunkra. Ezek a technológiák húzódnak meg a társadalmi élet múlt évszázad során végbement változásainak legmélyén, melyek nem csak fizikai környezetünket alakították át, de mentális képzeteinket is, és ennélfogva egész képzeletvilágunkat. A történelem során az egymást követő új technológiák - kezdetben a nyersanyagok átalakítására, majd energia kinyerésére, most pedig az információs technológiák - az emberiséget egymást követő és változó megjelenésű kifejezésmódokon vitték keresztül. Mára az egyén a kölcsönös egymásrautaltságok komplex hálójában találja magát, ahol minden mindennel kapcsolatban áll. A kapcsolódás fogalma egyre jelentősebb szerepet játszik a mai gondolkodásmódban. Ott van valamennyi tudománynak, sőt azon is túl, az életnek és természetesen a művészi gyakorlatnak feltett kérdések középpontjában is. Az MMS (Multimedia Messaging Service) a mobiltelefonok képkészítő és -küldő szolgáltatása a képalkotás manapság egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja. Mivel telefonunk szinte mindig nálunk van, ezért bármit, bárhol, bármikor könnyen megörökíthetünk, majd tárolhatunk vagy küldhetünk a minket körülvevő világból. A. Nagy Gábort hosszú ideje foglalkoztatja az információs technológiák által bekövetkezett változások és új kapcsolódások gondolkodásmódunkra, viselkedésünkre, környezetünkre gyakorolt hatása. A Godot Galériában most bemutatásra kerülő festményeinek címe játékos utalás a festészet és az információs társadalom közötti fontos különbségekre, az időhöz és a sebességhez való viszonyra. A festészet "lassú", már tradíciójánál fogva is inkább az örökkévalósággal keresi a kapcsolatot, míg korunk gyorskultúrája a pontszerű jelennel. Ez az ellentmondás jól nyomon követhető, mind az alkotás, mind pedig a befogadás oldalán: a festészet időigényes műfaj. A. Nagy Gábor képei olyan modellek, melyek segítségével a pixelek hipnotikus rendje mögötti világba invitál, a Mátrixon való átlátásra bátorít. A képeken a szubjektív élmény és a személytelen külvilág mozzanatai az ábrázolás, a narráció kiüresedésében, az apró négyzetek színes kavalkádjában oldódnak fel. Mivel az ábrázolás részleteinek felismerése gyakran fokozott erőfeszítést igényel, A. Nagy Gábor teret enged a néző kreatív fantáziájának, így vonva be azt az alkotói folyamatba. Ennek a sajátos interaktivitásnak során az alkotó képi világa a néző saját emlékezetének képeivel kiegészülve válik teljessé. Ez a teljesség, a távolról tökéletesen összeálló glamour azonban közelebbről szemlélve káprázatként hullik szét. A kiállítás helyszíne: GODOT GALÉRIA 1075 Budapest, Madách I. út 8. A tárlat megtekinthető: 2004. március 31-től.
