A dunaújvárosi kiállítás Moizer Zsuzsa előző művészeti korszakaiban gyökerezik, azonban lényegesen más műformákban fogalmazódik meg. A festményt és a rajzot felváltja, illetve kiegészíti a plasztika. Moizer a Kortárs Művészeti Intézet három kiállítóterében három (hajót, kutyát és házat ábrázoló) szobrászati művet állít ki, mindegyiket a terek adottságainak megfelelő installáció keretében bemutatva. A szobrok ? Moizer korábbi műveihez hasonlóan ? a személyes élet belső világára utalnak, s művészi megformálásuknak köszönhetően többféle olvasatra adnak lehetőséget.
Moizer Zsuzsa 1979-ben született Budapesten. 2001?2004 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanárképző Tanszékére, ezt megelőzően, 1998?2004 között a Festő szakra járt. 2006-ban Smohay János Díjban részesült, 2005-ben Strabag festészeti díjat kapott. Általános iskolás korában Dunaújvárosban élt, s ma is mint dunaújvárosi származású művész jellemzi magát.
Ismertségét az elmúlt évtized alatt készült akvarelljeinek és olajfestményeinek köszönheti. E művek központi eleme magának a művésznek az arcképe, eleinte magányosan, később állatfigurákkal körülvéve. Moizer ezen önarcképei rendkívüli feszültséget, szorongást, szomorúságot fejeznek ki. Míg stílusában nem kötődik a történeti expresszionizmushoz, képei hatásmechanizmusa mégis a művészet történetéből jól ismert, klasszikus képzőművészeti hatás alapján működik, amely egy-egy erőteljes kifejezést sugárzó arckifejezés vagy testtartás ábrázolásával jön létre. Moizer igazi médiuma az akvarell, amelynek lehetőségeit tökéletesen ki tudja használni művészi önkifejezésének érdekében.
