A moszkvai "Párizsi kockába" magyarok is befértek

Képző


festmenyek.jpg
Érkeznek a festmények

(MTI) Konok Tamás, Nem's Judith, Fájó János, Bak Imre, Matzon Ákos, valamint az irányzat neves argentin, belga, olasz, holland, japán, svéd, francia hírességeinek, köztük az irányzat atyjának, az argentin Carmelo Arden Quinnek az alkotásait szerdától április 6-ig láthatja az orosz főváros műértő, érdeklődő és műgyűjtő közönsége a krími rakparti művészeti házban. 
    

"Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a mai kiállítás nagyon fontos esemény Moszkva kulturális életében" ? értékelte a Párizsi kocka című geometrikus absztrakciós bemutatót Alekszandr Pankin, a Moszkvai Építész Szövetség tagja. A moszkvai közönségnek nagy szüksége van egy ilyen élményre ? tette hozzá az idős építész elragadtatással. 
    
Hajdú Kata, az idén tízesztendős Abigail Galéria és Aukciós Ház tulajdonosa elmondta: nem ez az első kiállításuk Moszkvában. Tavaly Sárközy Pálnak, Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök édesapjának a kiállítását rendezték meg a Zereteli múzeumban. 
    
A galéria tulajdonosa két évvel ezelőtt kezdte el bemutatni nemzetközi kortárs alkotók munkáit Magyarországon. Az úgynevezett MADI irányzat, a geometrikus absztrakció nagyjainak alkotásait sikerült összegyűjteni és kiállítani 2011 februárjában Budapesten, majd elhozta Moszkvába a katalógust, amelynek alapján a Művészetek Központi Háza (CDH) nagy érdeklődést mutatott a gyűjtemény iránt. 
    
A MADI a kortárs absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzata, amely az 1940-es években indult Buenos Airesből. Előtérbe helyezi a formákat a tartalommal szemben, a színek és a hangsúlyos formák szabad keverésével esztétikai élmény nyújtására törekszik. "Sajnos a központ idei kiállítási naptárában már csak ez a rövid idő maradt szabadon, de már voltak újabb megkeresések, így úgy tűnik, hogy Oroszországban több helyszínen is lehetőség nyílik a 85 alkotásból álló gyűjtemény bemutatására" ? mondta Hajdú Kata. 
    
"Különles és igen ritka alkalom, hogy láthatjuk Moszkvában az absztrakt művészet ilyen fantasztikus alkotásait, és mi ennek rendkívül örülünk" ? mondta megnyitójában Krisztyina Steinbreher, a moszkvai Művészetek Háza művészeti igazgatója, aki hozzátette: a kiállítás új programjuk, az Art24 keretében nyílt meg, és egyúttal a Művészet és Tudomány címmel indított fesztiváljuk első eseménye. "A kívánságok és a lehetőségek szerencsés egybeeséseként jöhetett létre a kiállítás, amelyre a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet igazgatója (Baranyi András) hívta fel a figyelmünket" ? mondta a CDH művészeti igazgatója. 
    
Pierre Vasarely művészettörténész, Viktor Vasarely unokája, az Aix-en-Provence-i Vasarely Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy utoljára 1989-ben, a glasznoszty és a peresztrojka rendkívül izgalmas időszakában járt Moszkvában azzal a céllal, hogy felvegye a kapcsolatot a szovjet művészekkel. Természetesen nagy változások történtek az azóta eltelt 23 évben: nemcsak a külsőségekben, az építészetben, hanem a kulturális életben is ? mondta, hozzátéve, hogy most kevés ideje volt a művészekkel találkozni, hiszen az elsődleges cél a Kocka című kiállítás megteremtése volt. Úgy látja, hogy a moszkvai szakmai, műértő és művészetet kedvelő közönséghez közel áll a geometrikus absztrakció, hiszen az ehhez közeli konstruktivista irányzat épp Oroszországban született meg 1912-ben. 
    
Pierre Vasarely a Vasarely Alapítványról elmondta: az második életét éli, köszönhetően a pécsi Vasarely múzeummal és a budapesti kiállítással való együttműködésnek. "Viktor Vasarely francia művészként ismert, de soha nem felejtjük el, hogy Magyarországról származott. Mindent megteszek a Műhely hagyományainak felelevenítésére" ? tette hozzá Viktor Vasarely örököse. 
    
Botnyik Sándor festő, grafikus 1928?1938-ban Műhely néven grafikai magániskolát vezetett, ahol a Bauhaus elvei szerint tanított. Egyik tanítványa Viktor Vasarely, az op-art megteremtője volt.