Pócsy Ferenc kinetikus szobrász és Magyarósy Éva videóművész egy-egy munkája tölti be a Pixel Galéria örvényszerű terét. Pócsy a teret oldja föl ezzel a levegőben kifeszített, fémháromszögekből hajtogatott aszimmetrikus tömeggel, amelyik magában ugyan nem mozog, mégis a kinetikus művészethez sorolható, mert a síkok kapcsolata, a tükröződések, villódzások a mozgás hatásával élnek.
Magyarósy nemzetközi fesztiválokon aratott a Hanne című animációs rövidfilmjével, aminek fáziseltolódással játszott részletei most a spirális lépcsőtér ívében, nagyméretű kivetítőkön láthatók. A két pólus - mozdulatlan test és síkokba transzformált mozgókép - együtt jelenti a kinetikus művészetet ezen a tárlaton.
A sorozat tudomány és művészet közös pontjait keresi, és a jelek szerint egyelőre inkább a keresés fázisában tart. Magyarósy rövidfilmje korszakos jelentőségű, az animációban itthon eddig majdnem ismeretlen komplexitást vonultat fel, vízió és valóság olyan látványos rétegeit egymásra vetítve, amelyeket eddig nálunk nemigen szoktak egy műben összehozni; Pócsy munkásságát már régóta nagyra értékelik a nemzetközi szimmetria fesztiválok. De a kinetikus művészet tárlatsorozatának nyitó eseményeként az Európai Kortárs Művészetért Alapítvány a mai "tudományos, technikai és ipari eredmények, technológiák és eszközök teremtő, művészi felhasználásának bemutatását' célozta meg, és ennek sem körvonalazását, sem ígéretét nem kínálja ez a két nagyszerű alkotás. Egyszerűen azért, mert nehéz közös nevezőre hozni őket.
Magyarósy filmje a stílusok rétegződésétől, az érzékenység képpé formálásától jó, attól, hogy a banális képi világ egyetlen pillanat alatt sűrűsödik lélektani paradoxonná, ahogyan a plakátszerű XXI. századi utcai asszonyok átmenet nélkül változnak reneszánsz hősnőkké. Pócsy nagyszabású munkája pedig az emberi érzékelés és a fizikai törvények közös pontjait keresi, miközben fénylő felületén ugyanúgy ott vibrál az atmoszféra, a pillanat érzelmi töltése, mint a kvantumokban mérhető fénymennyiség.
A komputertechnika alapjaiban változtatta meg a mozgó látvány fogalmát. A kinetikus művészet ma ismét keresi a maga helyét, és ez a sorozat is a keresés egyik állomása. De jobb lenne, ha nem ötletszerűen használná fel a nemzetközi színtéren visszaigazolt, magas minőségű alkotásokat, ahelyett, hogy megmutatná az átmenetet - ami napjainkban nagyon is látványos - a kinetikustól a kibernetikusig.
