(MTI) - Mintegy kétszáz mozgáskorlátozott látogatót fogadtak hétfőn a budapesti Szépművészeti Múzeum Van Gogh-kiállításán; Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter az esemény keretében hivatalosan is átadta az intézményben 40 millió forintos állami támogatásból létrehozott, akadálymentes liftet.
"A világ kulturális társadalma Magyarországra figyel, büszkék vagyunk ennek a 100 esztendős szellemi műhelynek az érdemeire" - mondta a miniszter, hozzátéve: a lift kiépítésével mindenki számára lehetővé vált, hogy megtekinthesse Van Gogh alkotásait.
Kiss Péter hangsúlyozta: az intézmény "kulturális missziójának" üzenetét a kormány magáénak érzi és elkötelezett amellett, hogy a jövőben minél több, mozgásában korlátozott ember élethelyzetén javítson.
Baán László, a múzeum főigazgatója kiemelte: a múzeum feladata a jövőben is az, hogy a lehető legtöbb embert juttassa élményhez.
A holland festő alkotásait bemutató tárlatot a megnyitás utáni első hétvégén mintegy tízezren keresték fel.
Két nap alatt tízezer látogató a Van Gogh-kiállításon
A megnyitása óta eltelt két napon csaknem tízezer látogatója volt a Van Gogh Budapesten című tárlatnak a Szépművészeti Múzeumban - közölte Baán László, az intézmény igazgatója vasárnap este az MTI-vel.
Eddig, időarányosan, kétszer annyian látták a kiállítást, mint az eddig legsikeresebbnek számító tárlatukat, a 2003 végén megrendezett Monet és barátai címűt - mondta el összehasonlításként Baán László.
Mivel sokan éltek a jegyelővétel lehetőségével, nem voltak kanyargós sorok a múzeum előtt, folyamatosan lehetett bejutni a kiállításra - számolt be az intézmény igazgatója. Vasárnapig csaknem 40 ezer jegy kelt el elővételben a Van Gogh-tárlatra - mondta. A főigazgató hozzátette, hogy az intézmény több intézkedéssel készült a megnövekedő forgalomra, így például bővítették a múzeum ruhatárát, mely így 1200 látogató kabátjait képes befogadni, továbbá a legfejlettebb informatikai rendszert építették ki a jegyvásárlás megkönnyítésére. Különlegesség - fűzte hozzá -, hogy a jegyszedők nem a kapunál ellenőrzik a belépőket, hanem a terem bejáratánál egy speciális gép segítségével olvassák le érvényességüket. Ez is jelentősen meggyorsítja a bejutást a tárlatra.
A főigazgató beszámolt arról is, hogy a kiállítás megnyitása óta megkétszereződött a közelmúltban megnyitott múzeumbolt forgalma is. Itt nagy népszerűségnek örvend az a poszternyomtató berendezés, amelynek segítségével a látogatók művészi nyomatot készíthetnek a kiállított Van Gogh-képek egy részéről.
A hétfő kivételével reggel kilenc és este hat óra között látogatható tárlaton a holland festőművész csaknem 80 alkotását tekintheti meg a nagyközönség. A főigazgató szerint a három és fél hónapig nyitva tartó kiállítás nagy eséllyel pályázik arra, hogy a valaha legtöbb látogatót vonzó magyarországi tárlatként zárja majd kapuit. Becslése szerint a jelenlegi látogatószám alapján várhatóan félmillióan tekintik meg a kiállítást.
A tárlatra egyórás idősávokban lehet jegyet vásárolni. Az adott idősáv kezdetétől a végéig léphet be a múzeumba a látogató.
100 éves a Szépművészeti Múzeum
Száz éve, 1906. december 6-án nyitották meg Budapesten a Szépművészeti Múzeumot.
A legnagyobb magyar művészeti gyűjtemény a Nemzeti Múzeum Képtárán és az Országos Képtáron alapul. (Ezek anyaga Pyrker János egri érsek gyűjteményéből, az állam által megvett Esterházy-képtárból, az 1872-ben Ipolyi Arnoldtól kapott képekből és a bécsi császári gyűjtemény 1772-ben Pozsonyba, majd Budára került, s Kossuth által köztulajdonba vett festményeiből állt.) A gyűjtemények összevonását az Országos Képtárat gyarapító Pulszky Károly javasolta, aki a teljes európai festészet bemutatását tervezte.
A gyűjtemények egyesítését végül a millennium idején, az 1896. évi VIII. tc. írta elő, amely a múzeum létesítésére 3,2 millió forintot irányzott elő (a költségek végül 4,2 millió forintra rúgtak). A 12 ezer négyzetméteres telket, ahol korábban a Feszty-körkép állott, a főváros ingyen adta. Az épületre 1898-ban kiírt pályázatot ugyan Petz Samu nyerte, a munkálatok két évvel később mégis a második helyezett Schickedanz Albert és Hercog Fülöp Ferenc tervei alapján kezdődtek, mivel ők a főbejáratot a Hősök terére helyezték.
A múzeum a klasszicizáló eklektika utolsó jelentős hazai alkotása. A múzeumot 1906. december 1-jén adták át (mivel Ferenc József éppen akkor ért rá), s december 6-án nyitották meg a közönség előtt. A Szépművészeti Múzeummal lett teljes az impozáns Hősök tere, ahová Schickedanzék tervezték a Műcsarnokot és a Millenniumi emlékművet is.
A múzeum hazánk harmadik legnagyobb középülete, s a maga idejében Európa legkorszerűbb képtárának mondták, bár a tervezés fő szempontja inkább reprezentatív terek kialakítása, mint műtárgyak bemutatása volt.
Az első nagyobb bővítés Paul Arndt müncheni régész 135 márvány- és 650 terrakotta szobrának megvásárlása volt, 1908-ban és 1913-ban. 1912-ben Pálffy János gróf hagyatéka, Nemes Marcell ajándékai, majd a letétbe helyezett Hatvany- és Herzog-kollekciók gazdagították a múzeumot. A grafikák zöme, Leonardo, Dürer, Rembrandt, Rubens és Goya művei, az Esterházy-gyűjteményből származnak.
Petrovics Elek 1914-35 közti igazgatása alatt a múzeumot többször átépítették, mert az állomány jelentősen gyarapodott. (Viszont fogyott is Horthy kormányzó ajándékozásai révén, aki látogatásaikor Hitlernek, Göringnek, Ribbentroppnak és Cianónak is képet vitt.) A háborúban az épület megsérült, a gyűjtemény egy része szakszerű csomagolás nélkül Németországba került. Az elhurcolt műkincsek jórészt visszakerültek, de a sérült művek restaurálása évekig tartott, s a mai napig felbukkannak a múzeum anyagából eredő alkotások.
Az első kiállítást 1946-ban szervezték, az ötvenes években a Ráth György-gyűjteménnyel és a Zichy-képtárral bővült a múzeum.
A gyűjtemény 1957-re kinőtte az épületet, ezért az Országos Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar anyagából létrehozták a Magyar Nemzeti Galériát, a Hősök terén a külföldi alkotások maradtak. A modern anyag külföldi magyar művészek, így Schöffer Miklós, Forbáth Alfréd, Kemény Zoltán, Victor Vasarely adományaival is bővült. Mivel a múzeum részt vett az 1964-es núbiai ásatásokban, az egyiptomi anyag is jelentősen gyarapodott.
A múzeum osztályai: az Egyiptomi, a Görög-Római, a Régi Képtár, a Régi Szoborgyűjtemény, a Grafikai és a Modern gyűjtemény. A műtárgyak száma több mint 100 ezer, a fontosabbak állandó kiállításokon láthatók, a többit időszaki tárlatok mutatják be. A legjelentősebb a Régi Képtár, itt igen gazdag olasz (Raffaello, Giorgione, Tiepolo) és németalföldi (Brueghel, Frans Hals, Rembrandt) s jelentős spanyol (Greco, Goya) anyag van, s számos jelentős olasz szobor is látható. A múzeum emblémája, a kis Leonardo-lovasszobor Ferenczi István révén került hazánkba.
Évente 8-10-szer rendeznek hazai vagy külföldi anyagokból tematikus kiállítást, bemutatkozott a Drezdai Képtár, a pétervári Ermitázs, a moszkvai Puskin Múzeum, tárlat mutatta be a 19-20. század francia festészetét, a bulgáriai trák kincseket, az egyiptomi kopt anyagot, Miro képeit. Nagy siker volt a Monet és barátai s a Greco-Velázquez-Goya-tárlat, bemutatták Zsigmond király korának művészetét, 2006-ban kiállították Rembrandt 190 grafikáját, s a napokban nyílt meg az első hazai Van Gogh-tárlat.
A hónap műtárgya címmel hívják fel a figyelmet az évfordulókra és új szerzeményekre, kamarakiállításokat szerveztek Tiziano, Picasso, Caravaggio művei köré. A múzeumot idén több mint 500 ezren látogatták.
Kiállításai mellett akkor is a közönség figyelmének középpontjába került a múzeum, amikor az évtizedeken át folyó rekonstrukció alatt, 1983-ban hét képet, köztük két Raffaellót elraboltak el az állványokon át, de a műtárgyak nagy nemzetközi nyomozás révén szerencsére megkerültek.
