A műhelytől a szalonig - Könyv a Herendi Porcelánmanufaktúráról
(MTI) A 120 oldalas, 1000 példányban megjelentetett könyv szerzője Szűts István Gergely levéltáros, tudományos kutató, aki ?mint elmondta ? 85 folyóméternyi iratanyagot tanulmányozott át a Veszprém Megyei Levéltárban, illetve más hazai közgyűjteményekben és Bécsben, hogy a tudományos igényű kötetet megírhassa.
A könyvet Horváth Gergely Krisztián, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történésze mutatta be és méltatta, hangsúlyozva, hogy nem csupán üzem- és családtörténetről van szó, hanem alapkutatás nyomán született tudományos munkáról. Ugyanakkor társadalmi önismeretre alkalmas hozadéka is van a könyvnek ? hangsúlyozta. A történész szerint a szerző által megrajzolt Fischer-portré és családtörténet is azt bizonyítja, hogy a "boldog békeidők", a dualizmus időszaka nem volt feltétlenül a töretlen fejlődés korszaka, hanem nagyon is küzdelmes évtizedeket jelentett.
A könyv a herendi gyár csaknem 200 éves történetének egy eddig kevésbé ismert és kutatott, ám rendkívül izgalmas időszakát öleli fel: az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó két évtizedét, illetve az 1920-as évek közepéig terjedő időszakot ? mutatott rá az egyetemi tanár. Utalt arra, hogy ekkor a manufaktúra tulajdonosa és megújítója Farkasházy (Fischer) Jenő volt, aki éppen 150 évvel ezelőtt született. Asszimilálódott zsidó családról van szó, amely 1867-ben nemesi címet, rangot kapott, s így "ágyazódott be" egy katolikus vármegyei elitbe ? fogalmazott a történész. Kiemelte, hogy Farkasházy (Fischer) Jenő egy csődbe ment üzemet vett meg az államtól 1896-ban, s az 1900-as párizsi világkiállításon már aranyérmet kapott herendi porcelánjaira.
Hermann István, a levéltár igazgatója elmondta: tavaly októberben megállapodást kötöttek a herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel, amelynek értelmében kutatást végeznek a gyár monarchiabeli történetéről és rendezik a teljes herendi iratanyagot. Ebből egy segédkiadvány születhet még, amelybe a Herenden őrzött "tárgyi anyag" egy része is bekerülhet ? mondta az igazgató.
Simon Attila, a Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a múlt feltárása egyrészt tisztelgés a manufaktúrát megőrző és felvirágoztató nagy előd előtt, másrészt azt is megmutatja, hogy melyek azok az értékek, amelyeket ma is tovább kell vinni. Ezek közé sorolta például a minőséget, a termékfejlesztést, a világra való nyitottságot, hiszen ? mint mondta ? Farkasházy (Fischer) Jenő is világkiállítások során vett részt herendi termékekkel és aratott sikereket, nyert el rangos díjakat. Simon Attila elmondta, hogy a mai manufaktúra 16 ezer különböző fehér formával, négyezer festett mintával és összességében 64 millió különböző termékkel rendelkezik.
Emlékeztetett arra, hogy Farkasházy (Fischer) Jenő indította el Herenden a tanoncképzést, s a szakemberek nevelésére ma is különös gondot fordítanak. A nagy tapasztalatú és híres herendi mesterek tudását át kell adni, tovább kell vinni ? fogalmazott a vezérigazgató, rámutatva: már Farkasházy (Fischer) Jenő is küzdött a porcelánhamisítások ellen, és az iparjogvédelem, a márkavédelem Herenden ma is alapvető fontosságú.