A Nemzeti Galéria München magyarul - Magyar művészek Münchenben 1850-1914 című kiállításának köszönhetően saját gyűjteményének méltán ismert darabjait is új megvilágításban látja és láttatja. Ugyanis számos, a XIX. század második felében alkotó festőnk tanult a - fennállásának 200. évfordulóját tavaly ünneplő - müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémián, aminek maradandó nyomait egész életében magán viselte.
Az igen gazdag, festményeket, grafikákat és szobrokat egyaránt felvonultató tárlat nagyobb hányadában magyar alkotók művein keresztül érzékelteti a müncheni iskola hatását, köztük olyan festőóriások alkotásaival, mint Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, vagy éppen Hollósy Simon. Akad azonban olyan alkotás is, amely a német tanárok magyar festőkre tett hatását mutatja: érdekes például megfigyelni Wilhelm von Kaulbach 1841-ben készült, Báró Prónay István mint Hamlet című képét és a mellette látható, Orlay Petrich Soma által készített másolatot, amely a tanítvány tehetségét és szorgalmát demonstrálja. A Münchenben okult magyar festőkre nagy befolyást gyakorló alkotók mellett a hasonló tendenciák, témák is teret kapnak az összeállításban. Az intim tájképfestészet felé való eltolódás egyik legszebb példájaként Szinyei Merse Pál Majálisát, illetve Benczúr Gyula Olvasó nő az erdőben című alkotását láthatjuk.
A kiállítás egyik legérdekesebb epizódja a művészeknek a fénnyel való játékos kísérletezését mutatja meg: a szórt fény szó szerint más és más megvilágításba helyez egy-egy vidám vagy szomorú eseményt. Hollósy Simon Kocsmában mulatozók című festménye az előbbire szolgál példával - míg Pataky László Virrasztása, Ferenczy Károly Válás és Csók István Árvák című alkotása a másik végletről mesél. Ahogy arra Hessky Orsolya kurátor is rámutat: a fényjáték mellett ezeken a képeken érdemes odafigyelni az ablak túloldalán megjelenő részletekre, az ablakban álló növényekre, illetve a szereplők gesztusaira. A Válás című képen például a növénynek nincs virága, a végső kétségbeesésében az asztalra boruló asszony mozdulata pedig a Virrasztás gyászoló kisgyerekén és az Árvák tehetetlen testvérén is tetten érhető. A kiállítás egyik izgalmas kihívása lehet a látogató számára megkeresni, felismerni a hasonló motívumokat, gesztusokat - persze ebben cinkosként segítségére lesz a képek elrendezése, hiszen a rendezők éppen ezekre az érdekes, szemléletes összefüggésekre szeretnék felhívni a figyelmet.
A kiállítás 2009. október 2. és 2010. január 10. között tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria A épületében.
