(MTI) Munkácsy a nagyvilágban címmel kiállítás nyílik ma Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában; a festményeket, grafikai műveket, írásos dokumentumokat is bemutató tárlaton sok olyan mű szerepel, amelyet a magyar közönség eddig csak "hírből" ismert, illetve soha, vagy évtizedek óta nem láthatott. A július végéig megtekinthető időszaki kiállítás a világban "szétszóródott" Munkácsy-képekből ad válogatást. A tárlaton 115 festmény és 29 grafika szerepel, láthatók továbbá más művészek által készített portrék és eredeti fotók a festőről, valamint személyéhez kötődő relikviák is.
Budapesten most először lesz megtekinthető például a Két család (A szalonban) című alkotás, amely több mint két évtizedig a New York-i Metropolitan Museum of Art állandó kiállítási darabja volt. A tárlatot a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitja meg.
A kiállítás egy új Munkácsy-kép kialakítására tesz kísérletet: a szegény asztalosinasból nemzeti hőssé növő Munkácsy Mihály mellett megmutatja a művészet Mekkájaként emlegetett francia fővárosban élő nagyvilági művészt is - írta összegzésében az intézmény. A galéria laza kronológiai sorrendben tárja a látogató elé Munkácsy életművét. Külön csoportot képeznek a monumentális vallási kompozíciók: a Krisztus-trilógia Debrecenben marad, de láthatók lesznek az úgynevezett "redukciók", a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota feles méretű változatai, illetve szerepel a tárlaton számos, korábban ki nem állított előkép és vázlat.
A Magyar Nemzeti Galéria háttéranyaga a kiállításhoz
Munkácsy Mihály (1844?1900) a magyar festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége volt. Már életében ünnepelt és rendkívül sikeres festő, akinek műveiért Európa és Amerika gazdag műgyűjtői versengtek. Mind a mai napig Munkácsy a magyar művészet legismertebb képviselője. Bár alkotó éveit majdnem teljes egészében Párizsban töltötte, a 19. század második felében a magyarságot Liszt Ferenc és Munkácsy nevével azonosították az egész világon.
A sikeres életpálya egyik következményeként Munkácsy műveinek jelentős része külföldre került: számos európai és amerikai múzeum őrzi ma is ? jórészt még a festő életében, pályája csúcsán vásárolt ? műveit. Természetesen vannak olyanok is, múzeumok és gyűjtők egyaránt, akik azóta megváltak a birtokukban lévő Munkácsy-képektől. Ezek a művek időről időre Budapest, Bécs, London, Párizs vagy New York nagy aukciós házainak árverésein figyelemre méltóan magas árakon kelnek el.
A Magyar Nemzeti Galéria 2005 tavaszán nyíló új időszaki kiállítása a világban szétszóródott Munkácsy-képekből ad válogatást, sok olyan művel, amelyet a hazai közönség csak ?hírből? ismert, soha, vagy évtizedek óta nem láthatott. Kiállításunkon nagy kollekciót mutatunk be szalonképekből és tájképekből. Az egykori amerikai gyűjtők körében rendkívül népszerű szalonképek jó része Párizsban már a ?festőállványról? elkelt, így ezek korábban nem szerepeltek magyarországi kiállításokon. Így például az egykor William H. Vanderbilt gyűjteményéhez tartozó Két család (A szalonban), amely több mint két évtizedig a new yorki Metropolitan Museum of Art állandó kiállítási darabja volt, most először lesz látható Budapesten. A 20. század első évtizedei óta visszatérő panasza a Munkácsy-kutatóknak és a közönségnek egyaránt, hogy az Amerikába került képek nélkül lehetetlen Munkácsy művészetének egészéről felelősen nyilatkozni. A Magyar Nemzeti Galéria látogatóinak pár hónapig újra lehetőségük nyílik arra, hogy ezek közül a képek közül jó néhánnyal ne csak reprodukciókon, hanem személyesen is találkozzanak.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem állt szándékunkban gyűjteményes Munkácsy-kiállítás rendezése, erre lehetőségünk sem lett volna, hiszen az életmű egy jelentős hányadának hollétéről máig sincs tudomásunk. A kiállítás után a kutatást azzal a reménnyel folytatjuk, hogy belátható időn belül a teljes életmű megismerhető lesz.
A több mint száz festmény mellett grafikai műveket, írásos dokumentumokat és Munkácsy-ereklyéket is bemutató kiállítás egy új Munkácsy-kép kialakítására tesz kísérletet. A szegény asztalosinasból nemzeti hőssé növő Munkácsy mellett megmutatjuk a művészet Mekkájaként emlegetett francia fővárosban élő, ott virágzó társadalmi kapcsolatokkal rendelkező nagyvilági művészt is, aki korunk ?művész sztár?-jainak korai modelljeként is érdeklődésre tarthat számot. Munkácsy jól tudta, hogy nem elég nagyon keményen dolgozni, a siker érdekében reprezentálni is kell. Számos fotográfia őrzi elegáns öltönyökbe bújtatott szálas alakját, büszke és mindig mosolygó tekintetét, vagy a Bois de Boulogne tisztásán ugrató lovas világfias mozdulatait. Arról, hogy mindezek mögött egy érzékeny művész kétségekkel vívódó énje húzódott meg, csak tájképei vagy furcsa, álomszerű enteriőrjei árulkodnak. Élete utolsó másfél évtizedének tragikus kettőssége ? a ragyogó közéleti szereplés és a belső magány ? sajátos feszültséggel telítette kései alkotásait.
A kiállítás laza kronológiai sorrendben tárja a látogató elé Munkácsy életművét, a korai biedermeier arcképektől és életképektől a realista kompozíciókon és a szalonképeken át a szimbolista jellegű tájképekig, illetve a historizmus szellemében készült állami megbízásokig. Külön csoportot képeznek a Munkácsynak nagy sikert hozó monumentális vallási kompozíciók: a Krisztus-trilógia Debrecenben marad, de láthatók lesznek az úgynevezett ?redukciók?, a Krisztus Pilátus előtt, és a Golgota feles méretű változatai, illetve számos korábban ki nem állított előkép és vázlat.
A kiállított művek mintegy kétharmadát külföldi közgyűjteményekből és magángyűjtőktől kölcsönözzük. Partnereink között van a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée d?Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a düsseldorfi Stiftung Museum Kunst Palast, a hamburgi Hamburger Kunsthalle, a wuppertali Von der Heydt Museum és a bukaresti Muzeul Naţional de Art?, valamint számos amerikai magángyűjtő. A külföldi intézmények mellett jó néhány hazai múzeum és műgyűjtő is hozzájárult a kiállítás létrejöttéhez, így a debreceni Déri Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. A Magyar Nemzeti Galéria törzsanyagának néhány ritkán bemutatott műve egészíti ki a kölcsönzött anyagot. Az időszaki tárlat nyitva tartásának ideje alatt a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának Munkácsy-terme, a debreceni Déri Múzeum, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és Munkácsy Mihály Emlékház kiállításai változatlanul látogathatók lesznek.
A kiállítás létrejöttében, a szervezésben és kölcsönzőként is komoly szerepet vállalt Pákh Imre úr, a debreceni Déri Múzeumban kiállított Golgota című kép amerikai-magyar tulajdonosa. A kiállítást Bakó Zsuzsanna és Boros Judit művészettörténészek rendezik, a tárlathoz gazdagon illusztrált, magyar-angol nyelvű tudományos katalógus készült.
A kiállításon 115 Munkácsy festmény, valamint a művész 29 grafikája szerepel. Láthatók továbbá más művészek (festők és szobrászok) Munkácsy Mihályról készített portréi mellett a művészről készült eredeti fotók, illetve személyéhez kötődő relikviák is.
