Ám az akkori megélhetési nehézségek miatt a filmszakmához került. Első találkozása a Hetedik Múzsával, Szőts István Emberek a havason című filmje volt, amely ma már filmtörténelem. És bár Szőts mellett asszisztensként és vágóként is dolgozott, hamar bekerült a filmszakma sűrűjébe. Persze nem feledhetjük el, hogy első filmjük a Velencei Filmfesztivál Nagydíját kapta. Ilyen remek indulással kevesen dicsekedhettek akkoriban, egy később neorealistának fémjelzett film esetében. Megrendelések sokasága árasztotta el a Mestert, aki szinte minden jelentős magyar filmben dolgozott vágóként. Képzőművészként is alkotott, egy-egy híres rendező portréját készítette el szabad idejében. Szobrászat, vágás, majd festészet, egy művészi kifejezési formájának arcai. A mese, az álmok ,a víziók egyetemes univerzummá formálódott világa látható a Vigadó Galériában. Festményei olyan világba repítenek el, amely csak benne és általa érinthetnek meg bennünket, a nézőt, a látót, a látogatót. Képeivel kilép a földi létezés kereteiből és kozmikus méreteket ölt gondolati, fogalmi rendszerében. Sajátos mágikus látomásai elutasítanak minden konvenciót, színei, formái, jelrendszere belőle áradó ős-univerzum. Az az univerzum, amelyben benne él, bolyong, a mindenségben jár. / Univerzum című kép /. Színvilága mindig a mondanivaló vagy a látomás, hangulat kifejezője. Különös éjszaka című festménye narancsos naplementével, fekete árnyakkal, különös darabosan ábrázolt hatalmas Holddal transzcendens emlékkép. Cím nélkül képének Gyurkovics a Horror Dei nevet adta, mert szerinte ez a mű nem mást, mint Isten elvesztését, hiányát mutatja. Fekete formái, piros villanásai mégis derűs optimizmust rejtenek, mert Morell Mihály olyan jóságos ember, akinek jósága - ha rejtetten is - de minden képében megmutatja nekünk, a derűt és a kiutat, a választás lehetőségét. Még akkor is, ha az Atomtámadás után, vagy az Út vége című festményi is látszólag pesszimista világot jeleznek, mi érezzük, hogy van kiút van jó és remény, mert Morell is így érzi és így festette meg. Személyiségével átitatott dinamizmusával telített, kisplasztikáit is láthatóak a kiállításon,. Az egyik legszebb az Anyaföldet szimbolizáló női alak, amelyből amorf részek szakadtak ki, mégis örök és stabilan állja az idő minden próbatételét. Áttételes gondolatával jellemzi e különös formai és eszmei tökéletességet. Aki eljött a kiállítás megnyitójára, felejthetetlen élményben volt része. Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író intellektuális show-tárlatvezetésén vehetett részt. Ámulhatott azon, hogy két különböző művész, a verbalitás és a vizualitás Mesterei milyen könnyen, félszavakból, jelzésekből is megérthetik egymást. Bár Gyurkovics képről- képre mesélte el recenzióit a festményekről és a kisplasztikákról, majdnem egy órás előadása élvezetesebb volt sok száraz tanulmánynál. A magasan szárnyaló festő, aki Gyurkovics szerint a realitás talajából indul ki és jut el áttételekkel, sajátos szimbolikájával egy transzcendens világba, amelyet úgy fest meg, hogy minden képe valamiről szól, valamit kiemel, mielőtt transzcendenssé válik. Morell Mihály absztraktba hajló festészetének közérthetőségét elemző író és az azt megfestő művész kölcsönös csodát hozott létre. A megnyitót záró vers, melyet Gyurkovics a festőnek írt, igyekszik felidézni ezt a hangulatot. " Morell Mihály festészete valami túlvilági, evilágiság, amely a súlyát fölbe rejtve von, térben feszíti őt a titokzatos sors." A kiállítás a Vigadó Galériában látható 2004. augusztus 26. és szeptember 12. között. Cím: Budapest, VI. Vörösmarty u. 47/a
