Muzeális Paál László-alkotás a Mű-Terem Galéria téli árverésén

Képző

Az aukció legnagyobb szenzációnak azonban mégsem valamely "modern" festőnk, hanem egy XIX. századi klasszikusunk, Paál László munkája ígérkezik.

A korábban Münchenben és Düsseldorfban működő mester, egy rövid, londoni kitérőt követően 1872-ben a francia realisták és plein-air festők - többek között Jean-François Millet, Jean-Baptiste Camille Corot, Théodore Rousseau - által kedvelt vidéken, Barbizonban telepedett le, hogy a legmodernebb esztétikai elveket valló francia művészek társaságában teljesítse ki egyedülálló életművét.

"Paál László (1846-1879) életműve még mindig tartogat meglepetéseket a kutatók és műbarátok számára. Lázár Béla 1929-es és Bényi László 1979-es, illetve 1983-as, oeuvre-katalógussal kísért monográfiái bármennyire is a teljesség igényével dolgozták föl Paál életművét, mégis nyitva kellett hagyniuk új, addig ismeretlen alkotások fölbukkanásának lehetőségét is. Az új művek száma leginkább Paál hagyatékának eddig ismeretlen darabjaival gyarapodhat, de nem ritkaság eddig teljesen ismeretlen, s a forrásokkal sem azonosítható művek előkerülése sem. Ezen utóbbiak között mindenképp figyelemreméltó hely illeti meg azokat az alkotásokat, melyek már ismert kompozíciók variációinak tekinthetőek." - írja a Mű-Terem Galéria téli árverésének csúcsdarabjáról Paál László Hajnal az erdőben című alkotásáról Bellák Gábor művészettörténész. Paál László most előkerült alkotása ugyanis épp egy ilyen, "már ismert kompozíciók variációinak tekinthető" darab, melynek eddigi kiléte teljesen ismeretlen volt. Az 1875 körül készült alkotás előéletének titkait talán az magyarázhatja, hogy azt elkészülte után rövidesen Paál valamelyik gyűjtője, esetleg barátja vásárolhatta meg; gyorsan kiiktatva a műkereskedelem és a képzőművészeti szcéna áramköréből a képet, amely később sem bukkant fel kiállításokon. Tudjuk ugyanis, hogy az 1879-ben Charenton-ban elhunyt festő hagyatékát 1880-ban Párizsban elárverezték, ahol olyan kiváló írók vásároltak alkotásai közül mint például az ifjabb Dumas.

Művei szétszóródtak, melyek csak későn az 1902-ben megrendezett gyűjteményes kiállításával jutottak el Magyarországra, így például művészi hatása nem érvényesülhetett festészetünkben. A kép felbukkanása ugyanakkor egy érdekes művészettörténeti kérdést is felvet. A Paál László életmű egyik legizgalmasabb kérdése ugyanis az, hogy vajon miért és milyen mennyiségben festette meg egyes kompozícióinak alig módosított változatait. Az bizonyos, hogy Paál soha nem ismételte önmagát. Bár számos verzióját ismerjük a Nyárfáknak, vagy A békák mocsarának, tökéletesen azonos replikákkal nem találkozunk. Paál ilyen többször megfestett alkotása a Hajnal az erdőben is, melynek a most árverésre kerülő darabbal együtt négy hasonló példányát ismeri a művészettörténész szakma. Kettő közülük - amelyek csak kisebb részleteiben térnek el a Mű-Terem csúcsdarabjától - a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában található, sőt a nagyobbik méreteiben meg is egyezik a most kalapács alá kerülő darabbal. Paál Hajnal az erdőben című alkotása a MNG-ben található párdarabokhoz hasonlóan, kivételes kvalitású muzeális darab, mely igazi unikumnak ígérkezik a 2005-ös téli árverési szezonban. A Mű-Terem Galéria téli anyagát összességében a minőségi kínálat jellemzi (összkikiáltási ár: 376 920 000 Ft), sőt a hagyományosan komoly "felhozatallal" rendelkező téli aukciók sorában is szokatlanul erősnek ígérkezik a kollekció.

A kommentárt már nem igénylő nevek, Mednyánszky László, Koszta József, Aba-Novák Vilmos, Egry József, vagy a XIX. századi festészetünk olyan jeles mesterei, mint például Lotz Károly, Molnár József és Borsos József mellett, az aukciósház többek között Kádár Béla ritka, 1921-es hidas városképével és Nemes Lampérth József 1916 körül készült csendéletével igyekszik a nagyközönség elismerését kivívni. A galéria kínálatában ugyanakkor egyéb csemegék is akadnak: Paizs Goebel Jenő Párduc és leopárd, Berény Róbert Macskás csendélet, valamint Kádár Béla Hölgyek zöld háttér előtt című festménye három egymással szoros rokonságban álló alkotás, melyek az izmusok letisztult, lecsendesedett formavilágából táplálkozó dekorativitásukkal arathatnak egyöntetű sikert a gyűjtők körében. Paizs Goebel Jenő művészetének "delelője" egy rövid, négy éves időszakra tehető, melynek határpontjait az Ernst Múzeumban rendezett 1931-es és 1935-ös kiállításai jelölik. Egyre gyakrabban használ temperafestéket, míg a hangsúlyosan plasztikus formák és a tömegszerű megfogalmazás helyett, kompozícióin a homogén színfelületek és a dekorativitástól sem mentes kontúrozás kap kiemelt szerepet. Festményei síkszerűvé vállnak, miközben témái egy meseszerű világ melankolikus látomásaivá erősödnek. Talán legjelentősebb és legismertebb alkotásait festi ekkor, többek között az Aranykort és a Rákos csendéletet, de ekkor készíti jellegzetes dzsungelképeit, köztük a Párduc és leopárdot is. Ugyancsak egzotikum, az afrikai szobrászat - az expresszionizmus és a korai kubizmus primer formavilágán átszűrt - ősi alakzatai jelennek meg Kádár Béla képén. Az I. Világháború utáni vizuális gondolkodás a lokálok színpadairól ismert jazz-zenészeken keresztül idézte meg a távoli kultúrák misztikus világát, s az egzotikumok finom érzékeltetésével emelte át figuráit az európai tradíciók közegébe.

A táncos mulatók és éjszakai revük forró levegője, a mozivásznakról és a filmplakátokról ismert teátrális, és sok esetben frivol gesztusok a "magas művészet" szféráját sem hagyták érintetlenül: Kádár Bála különleges szépségű asszonyai is ebből a miliőből születtek. Bár Berény Róbert Paizs Goebel és Kádár alkotásaival szemben részletezőbb, realisztikusabb módon ábrázolja választott modelljét, a macska elnyúlt alakja mégis különös és bizarr harmóniát teremt a festményén. Berény az 1920-as évek végén alkotott híres reklámterveinek technikáját alkalmazva, síkgeometrikus formákból építkezve komponálja meg dekoratív szín- és formavilágú képeit.

Művészetében ekkor egy újabb, a Nyolcak-os periódusával egyenrangú progresszív megújulás ment végbe. Visszatért alkotókedve. A berlini emigráció "pangásos időszak" után újra főműveket, az ún. "Eta-képek" ciklusának remekműveit festi, köztük a Macskás csendélettel.

A kiállítás helyszíne: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. A kiállítás megtekinthető: 2005. december 08. - december 17. Nyitva tartás: minden nap 10-18 óra között Az árverés helyszíne: Budapest Kongresszusi Központ Az árverés időpontja: 2005. december 18. Kép: Molnár C. Pál (1894-1981): Két kolostor Olaj, farost, 25,5x50 cm Kikiáltási ár: 260 000 Ft