A körülbelül ötven festményt az elmúlt hét év anyagából válogatták össze; a kiállítás június 1-jéig tekinthető meg. A tárlatot, a festményeket május 10-én és 24-én maga a művész mutatja meg a közönségnek.
Nádler István alkotásai jelentős stílusváltáson mentek át, ami főleg a színvilágot érintette. A 2001-es évben a fekete szín dominált a festményeken, például fekete alapon fehér, apró négyzetek sora, vagy fekete alap fehér kerettel kombinálva látható; 2004 körül fekete alapon fekete gesztus jelent meg, amely csak megfelelő világításban látható. A gesztusfestészet az 1980-as évek jelensége, olyan irányzat, amely a hirtelen erőből, félig ösztönös, félig tudatos ecsetvonásra utal. Nádler István festményein ezt követően tűntek fel az élénk, intenzív színek, a narancssárga, a piros, a citromsárga, s szabályos szegmensívek váltják fel a szögletes ábrázolást. Legújabb alkotásain már egyáltalán nincs fekete.
Nádler István 1938-ban született Visegrádon. 1954-58-ban a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult, 1958-63 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1970-ben a Károlyi Alapítvány művésztelepén dolgozott, Vence-ben, 1978-ban a győri szobrász művésztelepen alkotott, majd tanulmányutat tett Nyugat-Németországban és Hollandiában. 1979-ben kilépett a Budapesti Műhelyből. Jelenleg Budapesten és Feketebácson él. Nádler István, az 1960-as évek közepén indult neoavantgárd művészeti mozgalom egyik alapítója 1986-ban Munkácsy-díjban, 2001-ben pedig Kossuth-díjban részesült.
