A nagy baldachin - 10 000 macska

Képző

Minden installáció mozog, csipog és villog. Az intézet kapuzatát beborító, kis hangszórók százaiból összeálló hangfalból a budapesti kínai piacokon felvett rejtett hangok újrakomponálva teremtenek új (hang)tereket, a drótokon csüngő, egész falakat beborító kis játékautók tömegei időnként közlekedési dugóba csoportosulnak, majd ismét megnyugszanak. A csapat az utcai hanginstalláción és a lépcsőház játékán vezeti keresztül a rue Bonaparte felől érkező párizsi látogatókat.

 
A látványos vizuális elemek egy szociológiai-városhasználati projektet takarnak. Az intézetben is megvásárolható katalógus és a www.reorient.hu-n hozzáférhető tanulmányok a kínai és dél-kelet ázsiai betelepülők épített és tárgyi kultúráját, városhasználati szokásait vizsgálják. Hogyan hat egymásra a két kultúra, milyen interakció jött létre köztük az elmúlt 15 évben?
 

A városi kultúrát alapjaiban átalakító rendszerváltozással egy időben indult meg az a bevándorlási folyamat, amelynek eredményeképpen Magyarország mára a távol-keleti országok európai hídfőállása lett. A "kínaiak" - ez az összefoglaló megnevezése a sokféle kelet-ázsiai bevándorló csoportnak - gyakorlatilag egységes arculatú, karakteres és mindenki által ismert környezetet kialakítva kezdték el használni szinte minden településen a kereskedelmi egységeket. A kínai éttermek, diszkontok, áruházak, piacok a magyar társadalom széles rétegei számára meghatározó áruforrássá váltak, és a személyes környezetbe vándorló tárgyakon, ruhákon, technikai eszközökön keresztül a hazai és európai környezetkultúrát is formálták.

 
Párizsban szintén nagy ázsiai közösség él, a két város számos közös tapasztalatban osztozik az e kultúrákkal történő találkozáskor, ezért a a világ számos országában bemutatott projekt itt is nagy érdeklődésre számíthat.