|
| Renoir: A Szajna partjánál |
(MTI) - Az Impresszionizmus - Hogy került a fény a vászonra? című nagyszabású tárlat 125 festményen és másik 56 műtárgyon magyarázatokkal, illusztrációkkal mutatja be az impresszionista látásmód és ecsetkezelés titkait, emellett megismerteti a látogatót az irányzat kedvelt motívumaival is, és beavatja egy-egy kép keletkezésének körülményeibe.
Mi az az impresszió? Mikor van egy kép készen? A szabadban vagy négy fal között készült? Milyen volt a kép eredetileg? - ilyen és hasonló kérdésekre kaphatunk választ, miközben végigkalauzolják a nézőt az impresszionisták előfutárainak tekintett barbizoni iskolától a pointillistákon át a fauvisták munkásságáig. Hogy kész van-e a festmény, annak eldöntését gyakran nem csak a művész érezte a saját feladatának. Mint a kutatások fényt derítettek rá, néha az impresszionistákat nem értő műkereskedők utólagos változtatásokat hajtottak végre egy-egy képen, hogy "javítsanak" rajta.
Nem az impresszionisták találták fel ugyan a szabadban való festést, de ők tudatosan művészi program szintjére emelték azt. A szabadban festeni azonban nem könnyű, az időjárási viszonyok mellett a nem megfelelő felszerelés is akadályozhatja a művészt. Claude Monet-t és társait a kitartás mellett a korabeli technikai újítások is hozzásegítették ahhoz, hogy a szabad ég alatt alkossanak. A technikai vívmányok hozzájárultak ahhoz is, hogy új festészeti eljárásokat kísérletezzenek ki. Híres mesterműveik egy része nem jöhetett volna létre újfajta ecsetek, mesterségesen előállított színek és mindenekelőtt tubusos festékek nélkül.
Az, hogy az impresszionisták előnyben részesítették a természetben festést, nem jelentett lemondást a műtermi munkáról vagy a kompozíció tudatos előkészítéséről. A kiállításon infravörös és röntgenfelvételek mutatják be a vázlaton vagy a félkész festményen végrehajtott változtatásokat. Láthatók olyan tárgyi eszközök is, mint például az a négyzetes keretre feszített háló, amelyet Vincent van Gogh használt a perspektivikus rövidülés szabályainak tanulmányozásához.
A Gustave Courbet, Claude Monet, Édouard Manet, Paul Cézanne, Paul Signac, Vincent van Gogh és más mesterek munkásságát megjelenítő képek nagy részét a kölni Wallraf-Richartz-Museum kölcsönözte a tárlathoz, de láthatók festmények az amszterdami Van Gogh Múzeum, a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum, a budapesti Szépművészeti Múzeum, több magángyűjtő és természetesen az Albertina saját gyűjteményéből is.
A tárlat január 10-ig látogatható.