(MTI) - Az emlékközpont kiállításán több mint 100 műtárgy, festmények, grafikák, szobrok, érmek, fotók, képeslapok, könyvek, dokumentumok hívják föl a figyelmet arra, hogy Nagyvárad zsidó művészei milyen értékeket hoztak létre a vészkorszak előtt.
Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kulturális helyettes államtitkára beszédében felidézte, hogy a XX. század nagy pusztítást végzett a magyar kulturális életben is, mert voltak olyanok, akik az anyaország határain kívülre rekedtek, a zsidó művészek pedig a holokauszt áldozatai lettek. Ezzel a kiállítással az itt bemutatott, elfelejtett mesterek és műveik visszakerültek a magyar művészet áramába - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a tárlat öt tragikus sorsú képzőművész, Kara (Krón) Mihály, Leon Alex (Löwinger Sándor), Mund Hugó, Tibor Ernő, Barát Móric (Lustig Mór) alkotásain keresztül kívánja bemutatni azt a nyitott, friss szellemű kulturális életet, amely Nagyváradot jellemezte a két világháború között.
Ireny Comaroschi, Románia budapesti nagykövete kiemelte: olyan különleges tárlatot láthat a közönség, amely a magyar és a román nemzet közötti sok kapcsolat egyikét mutatja be. Ezek a művészek Nagyváradon nőttek fel, de sok helyen megfordultak a világban és tapasztalásukat a város épülésére fordították. "Kötelességünk emlékezni rájuk és arra, ami történt velük, hogy az ne ismétlődhessen meg soha többé" - tette hozzá a nagykövet.
Murádin Jenő művészettörténész azt emelte ki, hogy a XX. század elején Nagyvárad a magyar progresszió zászlóshajója volt, köszönhetően részben a nagyszámú és jómódú zsidó polgárságnak. Nem véletlen, hogy például Ady Endre is ott kezdte 1899-ben a pályafutását.
A város alpolgármesterének üdvözlő levelét Andrei Seidler, a nagyváradi zsidó hitközség vezetője olvasta föl. Mint arra Gheorghe Carp emlékeztetett, a két világháború közt a város lakosságának 20 százaléka volt zsidó, és jórészt nyitott szellemüknek köszönhetően hatalmas fejlődésen ment át Várad, megépült többek között a Szigligeti Színház, a Fő tér, a Fekete sas szálló, három zsinagóga és két temető működött, de a holokauszt idején 30 ezer embert hurcoltak haláltáborokba.
A kiállítást több, Nagyvárad mai kulturális életéből ízelítőt adó esemény is kíséri: április 11-én a Várad kulturális hetilap szerkesztőségének törzsasztala ül össze, június 11-én pedig a nagyváradi Hakeset Klezmer Band ad koncertet az emlékközpontban. Lesznek szubjektív tárlatvezetések Murádin Jenővel, Kőrössi P. József íróval és Batta András zenetörténésszel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorával.
A kiállítás június 26-ig tart nyitva.
