Nehéz helyzetben a kézműves alkotóházak - országos konferencia Zalaegerszegen

Fazekasműhely

 

(MTI) - Az első országos találkozóra csaknem félszáz szakembert várnak. Előadásokat tartanak az alkotóházak létrehozásáról, eddigi munkájáról, eredményeiről. A kétnapos konferencia végére közös kiáltványt fogalmaznak meg, amelyet eljuttatnak azokra a fórumokra, ahonnan támogatást, pályázati lehetőséget remélhetnek.

 

Prokné Tirner Gyöngyi, a zalaegerszegi kézműves ház vezetője fontosnak tartja, hogy a konferencián az alkotóházak fogalmát is definiálják, pontosítsák. Mint fogalmazott, ma már számtalan olyan szervezet, tájház is alkotóháznak nevezi magát, amely nem ezzel a gondolatkörrel foglalkozik. A hagyományos életforma a XIX-XX. századfordulóján megszűnt, sok minden elfelejtődött. Az alkotóházak a magyar népi kultúra hagyományait ápolják és "visszatanítják"; népi mesterek, népművészek közvetítésével bárki megismerheti a népi kultúra hagyományait és be is kapcsolódhat ebbe a tevékenységbe.

   

Prokné Tirner Gyöngyi beszélt arról is, hogy a zalaegerszegi alkotóház a szerencsések közé tartozik; működését a helyi önkormányzat 1982-től, az építés kezdetétől támogatja. Az elmúlt évtizedekben a Kézművesek Háza a hagyományőrzés speciális központja lett Zalaegerszegen. A nyári táborokban az alkotást képzett népművészek útmutatásával tanulhatták meg pedagógusok, gyermekek, felnőtt és külföldi vendégek. Rendszeresek voltak a fafaragó, hímző, gyapjúszövő képzések, a nemez, népi szabászat, népviseleti babakészítő és fazekas táborok. Tanították a paraszti vert csipke készítését, a vessző, szalma fonását, a gyöngyfűzést. Természetes anyagokból - csuhéból, fából, vesszőből, terményekből - készítettek játékokat. A pásztorlegyező, spanyolozott és karcolt használati tárgyak, kéregedények, zalai mángorlók és pásztorbotok készítésével, a lószőrfonás tanításával az egész országban ismertté váltak a zalai pásztorhagyományok.