A gazdag festői tartalmat, fényjelenségek megragadásával és a színek alkalmazásával, magas színvonalú megjelenítésével kívánja elérni. Szinte Gábor nem kifejezetten helyhez kötött személyiség. 1951-ben már Budapesten tanult a Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél növendékeként, majd útját Firenzébe vette, ahol az Accademia delle Bella Artin fejezte be tanulmányait. Így első jelentős kiállítása 1958-ban a Palazzo Strozzi-ban volt. Olaszországi tanulmányai festészetének egy másik oldalát hozták felszínre. Firenzéről és más olasz városokról festett képei díszletszerűek. Színvilágát a mediterrán színek hatása jellemzi, a vörös, bordó, narancs. Tenger parti festményein a meghasadt sziklák és a hullámzó tenger állandó harca drámaibb, mint a Magyarországon festett őszi képei, ahol idillikus világban a színek burjánzanak Portréi és történelmi arcképcsarnoka egész más festőt mutat be. Jókairól, Bólyai Jánosról, Körösi Csoma Sándorról készült festményei mindig az egyéniséget ábrázolják. Bólyainál a tiszta, határozott nézésű barna szem és a kifinomult, de határozott kéztartás jellemző, míg Körösi Csoma Sándor szerzetes ruhában, a fáradtságtól kicsit megtörten, szemeivel a messzeséget fürkészi, az utat keresi, amelyen tovább kell mennie. Saját önarcképén egy szigorú tanár néz ránk - a Színház- és Filmművészeti Egyetem díszlettervező tanára, aki hosszú vándorlás után, megtalálta helyét az életben. Magas szakmai tudása olyan művészi látásmóddal párosul, amely megőrzi a hagyományost, de keresi az újat is, és minden műve karakteres érzelmeket hordoz. A valóság látványától indulva élmények kifejezésével és meditatív tartalommal hozta létre művei egyéni világát. "...Szabad lélek, független gondolkodó...." - írja róla Szíj Rezső. Ilyennek született, ilyenné formálták a körülmények, ilyenné alakította magát tudatosan is, függetlenül attól, mikor, milyen közegben élt és dolgozott. Nála, a múlt idézése nem a letűnt kor világába való elvágyódás, jele, hanem a történelmet, a múltat, a jelent és a jövőt egységbe látó szemléletnek a következménye. Emberi és művészi magatartását ebben a két szóban lehet összefoglalni: Nemesség és Komolyság. Vajda Ildikó/Artnet A kiállítás helyszíne: Erdős Renée Ház, 1174 Budapest, Báthory utca 31. A kiállítás megtekinthető: 2005. április 3.-ig Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 14 - 18 óra között
