Nemzet és művészet - Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

(MTI) - A XIX. Nemzet és művészet című tárlat, amely a Kép és önkép alcímet viseli, 1790-től az első világháborúig terjedő időszak alkotásait vonultatja fel - mondta el Róka Enikő, a kiállítás egyik kurátora a sajtó képviselőinek tartott tárlatvezetésen.
    Az április 3-ig látható kiállítás a XIX. század hazai művészetét tematikus nézőpontból, történeti megközelítéssel, hat nagyobb egységbe illesztve értelmezi. Az első teremben látható egyebek között Ferenczy István Pásztorlányka, avagy A Szép Mesterségek kezdete című szobra, amely szimbolikusan jelzi az önálló nemzeti művészet megteremtésének igényét.
    A XVIII. század végétől a magyarországi tájak, nemzetiségek és viseletek egyre gyakoribb témái voltak a grafikai sorozatoknak, míg a népi típusok ábrázolása a XIX. század első két évtizedében vált igazán népszerűvé. Ezekre számos példát láthat a tárlaton a közönség, köztük Barabás Miklós két művét, a Vásárra induló román család és az Egy utazó cigány család Erdélyben című képeket és idősebb Markó Károly Lőcse című alkotását.

    A XIX. század közepének képzőművészetében jelent meg a betyár, a szilaj táncot járó paraszt és a búsuló magyar alakja is, ennek példája Munkácsy Mihály Búsuló betyárja, Lotz Károly Mulatozó parasztok című képe vagy Izsó Miklós szobrai. A nemzeti téma másik fontos típusa a jelentős magyarországi helyszínek, a puszta és a gémeskút, a nevezetes tájegységek, az Alföld, a Hortobágy, a Tisza, a Balaton és a Tátra ábrázolása, amely megjelenik Lotz Károly Zivatar a pusztán és Munkácsy Mihály Vihar a pusztán című festményén is.
    A kiállításon külön egységben jelenik meg a csendes falusi otthon, a kézművesség, a szabad ég alatt végzett mezei munka egyebek mellett Jávor Pál Vásárfia és Csók István Tulipános láda című alkotásán. A XIX. század utolsó harmadában a modernizálódó főváros, a robotoló munkás, a dologtalan csavargó és az útonálló is gyakran megjelenik a képeken. 

    A kiállítást a mélyen átélt nemzeti sors emblematikus művei és az első világháború tragikus képei zárják. Ezek között állították ki Csontváry Kosztka Tivadar Vihar a Hortobágyon, Szinyei-Merse Pál Pipacsos rét és Vaszary János Katonák a hóban című alkotását is.
    A 251 művet bemutató tárlat mellett számtalan kísérőprogram, szabadegyetemi előadások, tárlatvezetéses "sétáló szombatok", családi és nyugdíjas napok is várják az érdeklődőket - emelte ki Csák Ferenc, az MNG főigazgatója, hozzátéve: háromtól 100 éves korig mindenki talál magának megfelelő eseményt az intézményben.