(MTI) - A Nemzetközi Kepes Társaság háromnapos rendezvényén tizenkét országból érkező képzőművészek, tudósok mintegy harminc előadáson beszélnek a tudomány és a művészet kapcsolatáról, s beszámolnak a fényművészet legújabb eredményeiről.
Az előadók a szimpóziumon és azzal egy időben a helyszínen látható kiállításon szeretnék bemutatni az érdeklődőknek a fény környezetformáló lehetőségeit, a fény eltérő tulajdonságait felhasználó közvetlen kifejezési formákat. Áttekinthetőbbé kívánják tenni a folyamatot, amelyben a művészek "meghódítják és humanizálják" az optoelektronikai eszközöket: a lézert, a holográfiát vagy a száloptikát.
Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a szimpóziumot megnyitó előadásában azt hangsúlyozta, hogy a tudomány és a művészet szoros és egymást igénylő kapcsolatban áll egymással, ez pedig egyre izgalmasabbá válik a mindennapokban.
Esa laurema: Vasarely-ablak
"A felfedezések újabb és újabb lehetőségeket teremtenek a művészet számára, a tudomány és a technológia változásai pedig a művészetet is a tudomány megismerésére ösztönzik" - fogalmazott.
Úgy vélte: bár a tudomány nehezebben fogadja be a művészetet, több fogalom, mint például a szépség és a kreativitás a tudományban is használatossá vált. "Egy kiforrott műszaki alkotás mindig szép, ugyanez igaz a tudományos képletekre is. Az is elmondható, hogy mind a művészetben, mind a tudományban sok kreatív ember tevékenykedik" - jegyezte meg.
Telek Balázs portréi
A Nemzetközi Fényszimpóziumot 1993 óta rendezik meg Kepes György festő, fotóművész, fényművész tiszteletére, aki az Egyesült Államokban, Cambridge-ben az első olyan kutatóintézetet hozta létre, amely művészek, tudósok, technológusok kreatív együttműködését szolgálta, szolgálja.
