Nemzetközi brosstárlat a Sterling Ékszergalériában
(MTI) - A női dekoltázs díszeként a kitűző vonzza a tekintetet, kiemeli, felerősíti viselője karakterét. A Sterling Galéria kiállítása olyan dizájnékszereket mutat be, amelyek kortárs ékszertervezők - magyarok, hollandok, németek, osztrákok, finnek, svédek, portugálok, brazilok, amerikaiak - bátor, érdekes, különleges alkotásai, köztük a Király Fanni által festett kék-zöld pergamen virágok vagy Dávid Attila Norbert kitűzője, amely ezüstkarikából kinövő szár, a végén pedig puha tollak vannak.
Péter Vladimir, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ötvös tanszékének vezetője, sok most kiállító fiatal tervező tanára két brossot is hoz: az egyik téglatest alakú, nyolc centiméter hosszú szaru egy zöld kővel, a másik munkája 10 centiméteres, ellipszis formájú fekete szaru, közepén narancs színű kerek karneolkővel - sorolta Csorna Erika, a galéria vezetője.
Brossok, fibulák már a bronzkorban is készültek a görög, a római és más európai népek műhelyeiben. Ezek az ékszerek az öltözék nélkülözhetetlen funkcionális elemei voltak, összefogták, rögzítették a testre csavart kelmét.
Manapság a gombok, csatok, patentek tépőzáras világában a bross gyakorlati szerepe elhalványodott, de esztétikai funkciója nőtt. Státusszimbólum, az identitás, vallási hovatartozás kifejezője, mágikus és gyakorlati funkciót tölt be az emberek életében, idomul a testhez, jelen van az öltözködésben - magyarázta a galéria vezetője.
A XX. század második felének két híres politikusnője is előszeretettel viselt kitűzőt: Margaret Thatcher - aki Nagy-Britannia miniszterelnöke volt 1979 és 1990 között - 300 darabból álló bross-gyűjteményét a New York-i Museum of Arts and Design is bemutatta. Híres volt brossairól Madeleine Albright, az Egyesült Államok 1997 és 2001 közötti külügyminisztere is, aki szinte üzenetként viselte a kitűzőket, öltözéke elképzelhetetlen volt bross nélkül - tette hozzá Csorna Erika.
A tárlat június 17-ig tart nyitva.