A női tomporok mesteri mintázója

Borbás ma is valamennyi képzőművész kortársa - ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a kiállítást Kő Pál, az egykori barát, s nem adott műelemzést, mert a kiállított munkák önmagukért beszélnek.
Egy rendkívül érzékeny, sebezhető, szomorúságából lassan magára találó művész 1995-ben, Kölcsey portréjának mintázását félbehagyva, mezőtúri kiállításra indult, ám a város előtt pár kilométerrel halálos balesetet szenvedett. Életében fontos szerepet töltött be a Mezőtúri Alkotótelephez való kötődés, ez volt az egyetlen hely, ahol Himfy utcai műtermén kívül alkotni szeretett, s ahol évekig a nyarakat töltötte. Mesterei - Somogyi József, Szabó Iván, Pátzay Pál és Ferenczy Béni jó útravalóval látták el.
Életének ötvenhárom éve alatt fantasztikusan gazdag művészi pályát járt be. Hátrahagyott műveinek, köztéri szobrainak, kisplasztikáinak, rajzainak sokassága páratlan termékenységről tesznek tanúbizonyságot. Ma már csak az egykor hozzá legközelebb állók tudják, hogy ha él még húsz-harminc évet, mit tudott volna művészileg felmutatni.

Egy időben a sora úgy hozta, hogy megbízások alapján a magyar irodalom nagyjait mintázta meg. Az aktuális feladat kapcsán tanulmányozta az író munkásságát, s csak akkor kezdett a szoborhoz, amikor műveiben megtalálta azt a pontot, ami szíven ütötte.
Balassi, Szabó Lőrinc, Petőfi, Krúdy, Madách, Radnóti - csak néhány név az irodalom nagyjai közül. S aztán Ady Lédával című szobra is elkészült, amelyet 1977-ben Dunaújvárosban állítottak fel.

A Vigadó Galériában a szoborról készült fotó alapján egy túlságosan is merész, mindenkivel és minden konvencióval szembeszálló művész hitvallását látjuk. Ady arca szinte meg sincs mintázva, viszont feje és testtartása annyira a költőé, hogy a befogadóban nem támad hiányérzet. Ady mellett Léda lenge alakja visszaadja mindazt, amit a múzsáról a költő oly sokszor verseiben megírt.

Fotó fent: Tavasz

Aztán a nyolcvanas években jött egy másik alkotói korszak Borbásnál. Ezekben az években sokasodnak a megejtő szépségű és erotikus bájú kisplasztikái, női aktjai. A női tomporok mesteri megmintázójaként teljesedik ki művészete. Számtalan formában, szituációban "dolgozza meg" az anyagból a női testet. Balerina (fotó) című kisplasztikájához ma is zarándokolnak az Operaház balettáncosnői. Semmi szokványos, negédes, habos könnyedség. Borbás azt a pillanatot mintázta meg, amikor a balerina hosszú lábát "L" alakban kinyújtva, vállait nyakába húzva ezredszer próbálta el a megfelelő mozdulatot. Ez a pillanat fájdalmas is, örömteli is egyben - maga az élet.

Külön tanulmányt érdemelne - fotón és részleteiben is látható a kiállításon - a nyíregyházi, három alakos, életnagyságú bronz szoborkompozíció, a Fürdőzők. A vizet áhítozó női test szépsége elementáris hatású. Láthatók a nagyobb ívű megbízások, majd sorsfordító nagyjaink képmásai: Matthias Rex, Széchenyi, Kossuth - Borbás alkotói oeuvre-jének legszebb, legérettebb portréi.
Mivel személyét és művészetét mindig körbelebegte a zene és az írás, alkotásait nem lehet ezektől elvonatkoztatni - ezek is helyet kapnak a kiállításon, no meg szép gesztusként, tisztelgésként a pályatársak, barátok egy-egy kisebb remek munkája.