(MTI) - A közlemény szerint az október 16-án, életének 100. évében elhunyt Búza Barnától november 4-én 17 órakor gyászistentiszteleten vesznek búcsút Budapesten, a Szabadság téri református templomban, majd a szobrászművész hamvait november 6-án 14 órakor helyezik örök nyugalomra Sarkadon, a Körösháti temetőben.
Búza Barna 1910. december 30-án született Vésztőn. 1918-tól a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István tanítványa volt; tanulmányai során elnyerte a Ferenczy István-díjat, a Székesfővárosi és a Balló Ede-díjat, majd Rómában volt ösztöndíjas.
A II. világháború éveiben büntetőtáborba került, majd a háború után részt vett a Képzőművészeti Alap megszervezésében. Újra alkotni kezdett, ebben az időben rekonstruálta a budavári Mátyás-templom előtti téren álló Szentháromság-szobrot.
Búza Barnának számos köztéri szobra áll az ország különböző településein, köztük Kisvárdán és Berettyóújfaluban Rákóczi Ferenc mellszobra, Battonyán az 1891-es agrárzendülés emlékműve, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor és Molnár C. Pál mellszobra. Sarkadon a II. világháború emlékműveként az övéit hazaváró asszony ülő alakját formálta meg; az ezredforduló nyarán avatták fel a budapesti Kálvin téren Kálvin János szobrát. Számos síremléket, kisplasztikát, több mint száz érmet alkotott.
A szobrászművész Sarkad város és Józsefváros díszpolgára, a Magyar Kultúra Lovagja volt; a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével, s 2008-ban a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntették ki. Művészetét Ferenczy István-díjjal, Balló Ede-díjjal, Zala György-éremmel, Nuschloss-éremmel, a Molnár C. Pál Társaság életműdíjával, Magyar Művészetért díjjal és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének alkotói nagydíjával jutalmazták.
Haláláig aktívan dolgozott, a Százados úti művésztelep egyik meghatározó alakjának számított. Október végéig még megtekinthető utolsó kiállítása Sopronban, a Lábas házban.
