(MTI) - A pályáztatók fölkérik a magyar művészeket, hogy csatlakozzanak ehhez a nemzetközi projekthez, amelyet júniusban mutatnak be a Budapest Galériában Tarlós István főpolgármester védnöksége alatt.
Az alkalmazott technikák vagy médiumok tekintetében nincs semmilyen korlátozás, az egyedüli megkötés, hogy a téma a nyakkendő legyen. A jelentkezők digitális formában küldhetik el munkáikat a nikola@academia-cravatica.hr email címre május 1-jéig.
A kiállítás jelenlegi anyagát több mint százötven olyan műalkotás képezi, melyeket horvátországi és külföldi művészek készítettek. Különösen fontos, hogy a kiállítást befogadó ország művészei is képviseltessék magukat, mert a tárlat koncepciója szerint az anyag folyamatosan bővül.
Az Academia Cravatica kiválasztja azokat az alkotásokat, amelyeket a nemzetközi válogatáshoz csatolnak és bemutatnak a budapesti kiállításon. A tárlat után, az alkotó hozzájárulásával a művek átkerülnének a jövendő zágrábi Nyakkendőmúzeum anyagába.
Az eddig összegyűjtött művek több mint felét festmények teszik ki, de vannak köztük szobrok, installációk, video- és filmalkotások is. Az elmúlt hét évben a kiállítást Bosznia-Hercegovinában, Egyiptomban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Lengyelországban, Ausztriában, Bulgáriában, Németországban mutatták be, Horvátországban pedig Pulában és Splitben.
Horvátországban úgy tartják, hogy ott van a nyakkendő őshazája. A nyakravaló viselésének első nyomai a XVII. század első feléig, az európai 30 éves háborúig nyúlnak vissza. A horvát könnyűlovasság a francia király szolgálatába állt. A nyalka horvát huszárokat a nyakukban hordott, jellegzetesen megkötött kendőről is fel lehetett ismerni. A nyakkendő népszerűsége pedig azóta is töretlen. A nyugati civilizációban szinte elmaradhatatlan kellékévé vált a férfiak alkalmi és hivatalos viseletének.
A felmérések szerint manapság naponta 600-700 millió ember visel nyakkendőt.
