Orosz János múltba néző festményei

Az újpesti születésű alkotó első önálló tárlatát szintén ebben a múzeumban rendezték, 1963-ban, most pedig az azóta megszületett életműből válogattak össze egy csokorra valót. Ezen a tárlaton szinte valamennyi jelentős sorozata szerepel, mint például az Íme az ember, a Nagy László földi vonulása, a Megégett emberek, a Nap - Homok - Tenger, Korpuszok, Egy ember keresése.
Az idén 70. születésnapját ünneplő Orosz János munkáit Munkácsy-díjjal, József Attila-díjjal, "Magyar Művészetért"- díjjal jutalmazták, és megkapta az Érdemes Művész címet is.
Alkotásaival rendszeresen szerepel hazai és külföldi csoportos kiállításokon, művei itthoni és határon túli -többek között ausztrál, belga, brazil, francia, japán- magán és közgyűjteményekben is megtalálhatóak.

Képeire a monumentalitás, dekorativitás, statikusság jellemző, amelyeken a figuratív művészet éled újjá.
Életművében leginkább az emberrel foglalkozik, az ember izgatja minden tekintetben. Hétköznapi szemléletünk, látásmódunk alapján mutatja be az egyszerű, a gyarló, a helyét kereső, a szenvedő, a bizakodó, az élet örök körforgásában küzdő és ezt végigélő egyéneket.
Alakjai a legsúlyosabb emberi gondolatokat hordozzák. Festményein az élénk kék, zöld lila és rózsaszín keveredik, amelyekkel mély tartalmakat jelenít meg.
Figurái az egyarcú arctalanság, az egyszerű formák kifejezői. A XX. századot intenzíven megélt Orosz János a világról alkotott ítéleteit fogalmazza meg képeivel, amelyek egy része megvásárolható.

A Sorozatok 1965-2000 című kiállítást szeptember 18-ig lehet megtekinteni az Ernst Múzeumban, ahol szeptember 11-én a tárlathoz kapcsolódó beszélgetést rendeznek Kozmosz, természet, ökológia, ember címmel. Ennek keretében Grandpierre Attila csillagász Életünk és a világegyetem alapvalóságai címmel tart előadást.