Előzmények Szentpétervár 300 éves jubileuma kapcsán 2003. szeptember 18-tól október 5-ig Orosz Kulturális Hetek voltak Budapesten, aztán Moszkvában Őszi Magyar Kulturális Heteket tartott, majd 2004 októberében itthon Orosz Kulturális Napokat, illetve Oroszországban magyar "előfesztivált" rendezett a Hungarofest. Az átfogó programok ismételten bebizonyították: a két ország továbbra is keresi a kulturális kapcsolatokat, s ezeken keresztül is kész a párbeszédre. A 2005-ös oroszországi magyar kulturális évad közvetlen folytatása az előfesztiválnak: annak tapasztalataiból építkezik, és annak programszerkezetére épít. Évadterv Magyarország Európai Uniós csatlakozását követően még nagyobb szerepet kap a diplomáciai, kulturális és gazdasági kapcsolatok ápolása és erősítése. A két ország mentális- és értékszerkezete erős hasonlóságot mutat. Vannak tehát rokon vonásaink az orosz kulturális látásmóddal és hagyománnyal, és van olyan is, ami kevésbé jellemző a gondolkodásunkra. Épp ezen különbségekben rejlik kapcsolatépítésünk lényege; az orosz kulturális elit fogékonysága a művészetek és az igényes, nemzetközi színvonalú produkciók iránt teszi ezt az együttműködést igazán gyümölcsözővé. Mindkét országban élnek olyan nemzedékek, melyeknek tagjai ma is élénken emlékeznek a közös múltra, miközben felnőtt egy fiatal generáció, a mai 15-30 éves korosztály, akik leginkább előfeltételezések, sztereotípiák és klisék alapján alkotnak véleményt. A legfiatalabb orosz nemzedéknek azonban már nincs élménye a közelmúlt időszakáról, még kevésbé Magyarországról, már a nyugati kultúrán nőtt fel, ismeri és érzi a legmodernebb művészeti, életmódbeli trendeket. Az évad programstruktúrájával szeretnénk a lehető legtöbb korosztálynak és ízléscsoportnak kínálatot adni: egyrészt felidézni az idősebb generációk emlékeit úgy, hogy megmutatjuk, a múltra lehet formabontó módon emlékezni, másrészt pedig a fiatalabb korosztályok kortárs művészetek iránti fogékonyságára alapozni. Magyarországot az Európai Unió új tagjaként kívánjuk bemutatni. Az évad céljai Arra törekszünk, hogy a kulturális találkozások ne pusztán formális, protokolláris találkozók legyenek, hanem valódi, élményszerű események, amelyek egyrészt generálják a művészi-emberi kapcsolatokat, másrészt árnyalják és alakítják Magyarország kulturális arcképét. Az alap adott, hiszen a korábban említett nagyszabású programoknak és a 2004-es közös orosz?magyar rendezvényeiknek köszönhetően Magyarországot ismét izgalmas kulturális tényezőnek, újra felfedezendő szigetnek tartja az orosz véleményformáló értelmiség és egyre nagyobb részben a közönség is. Távlati célunk az is, hogy a művészet értékeivel alapozzuk meg más területek (gazdasági, turisztikai, társadalmi, tudományos, politikai stb.) későbbi együttműködését, és visszaállítsuk az orosz?magyar kapcsolatok rangját. Az évad üzenetei Az évad üzenetének kialakításánál alapul vettük a magyar és az orosz társadalom gondolkodásmódjában, kulturális tradíciójában fellelhető hasonlóságokat és különbségeket, valamint a közelmúlt közösen megélt történelméhez kapcsolódó viszonyrendszert. A magyar társadalom és kultúra az Európai Unió egyik tagállamaként mutatkozik be Oroszországban. A magyar kultúra az unió egyik olyan entitása, mely érti, érzi a kelet-európai hagyományokat, és nyitott az orosz kulturális áramlatokra, szenzibilitásra. Ami másoknak unikum, nálunk eleve lélekközeli tapasztalat, természetes élmény. A magyar kulturális "kettőslátás" révén a rendszerváltás óta eltelt időszakban a kortárs kulturális irányzatok rendkívül gyorsan reagálnak az új világtrendekre. Az új generációkra, akárcsak számos korábbi művésznemzedékre, a merész, formabontó kontextus, a nyitottság és a játékosság jellemző. Az évad programjai Mivel Oroszország a képzőművészet és a komolyzene területén hagyományosan nagyhatalomnak számít, ezért e két ág reprezentációja különösen nagy hangsúlyt kap az évadban. A kiállítások az európai környezetbe helyezett Magyarországot mutatják be történelmi-kultúrtörténeti vagy kortárs megközelítésben a XIX. századtól a XXI. századig. A nagyszabású áttekintő tárlatok mellett a mai világtrendekre reflektáló, újszerű projektek is helyet kaptak. A kiválasztott művészek, illetve előadók zöme nemcsak Magyarországon, hanem Európa-, sőt világszerte ismertek és elismertek. A műfajok között megtalálható a klasszikus és a könnyűzene (beleértve a jazzt, a pop-rockot, a világ- és népzenét, valamint az alternatív irányzatokat), a színház- és táncművészet, a tágabb értelemben vett vizuális művészetek, a film, az irodalom, valamint a hazai russzisztika kiemelkedő eredményeit összegző művek és nemzetközi hírű tudósok részvételével megtartott történelmi-társadalmi témájú konferenciák is. Jelentőségük miatt érdemes kiemelni az évadnyitó és "záró kiállításokat ("Magyar királyság két császárság között", illetve "Bécs-Budapest és Szentpétervár a historizmus és az avantgárd között 1873-1925"), valamint az idei József Attila-emlékév kapcsán rendezett ünnepségsorozatot. A főbb programokat különleges kísérőrendezvények teszik még tartalmasabbá és hangulatosabbá. Az eseményeket a két legnagyobb kulturális központban, Moszkvában és Szentpéterváron szervezzük. Ezeket regionális - a testvérvárosokban és a magyar őshaza területén található nagyobb központokban szervezett - rendezvények egészítik ki. A több mint 100 program tartalmi szerkezetét kettős szempontrendszer határozza meg. Egyrészt az évszázadokra visszatekintő orosz-magyar kulturális kapcsolatokra, az egymástól átvett és továbbgondolt szellemi-művészeti irányzatokra építünk, hiszen számos művész, író, gondolkodó, színházi szakember tanult Oroszországban (a Szovjetunióban), s hozta haza, fejlesztette tovább a kint tanultakat. Másrészt annak az elmúlt 10-12 évben felnőtt új művészgenerációnak adunk lehetőséget, amelyik nagyon gyorsan, rugalmasan reagál minden új áramlatra, és fiatalosságával, extravaganciájával utat találhat a hasonló korú-érdeklődésű orosz befogadói rétegekhez. A szociális nyitottság és érzékenység szintén fontos szervező elvünk: a gyerekeket, a vakokat és a gyengénlátókat külön programokkal szeretnénk megszólítani.
