Őskövületek a szegedi várban

 (MTI) - "Kézközelbe hozzuk az evolúció, az élővilág fejlődése során már régen kipusztult, eltűnt élőlények megkövesedett maradványait" - mondta Varga András, a Móra Ferenc Múzeum saját gyűjteményéből összeállított kiállítás rendezője. A szakember szerint az őslények világát bemutató tárlat számára ideális helyszín a vármúzeum, mert az ódon hangulatú kiállítóhely tagoltsága, a három hajó, lehetőséget ad arra, hogy három részre bontva mutassák be a sokrétű gyűjteményt: külön helyezték el az ősi nővény-maradványokat, az egykori puhatestűeket és az emlősök kövületeit.
   Közvetlenül a bejáratnál két nagyméretű, hatvan centiméter átmérőjű csigaházas polip, vagyis ammonitesz várja az elmúlt évmilliók élőlényeire kíváncsiakat. Az ammoniteszek a kihalt tengeri állatok egy csoportja. Nevüket idősebb Plinius ókori tudóstól kapták, aki az egyiptomi istenről, Ammonról nevezte el a csigaházas polipokat.
  A nagyközönség számára a kiállítás leglátványosabb részét a több tízezer éves mamut, barlangi medve és ősbölény fogak, csontok jelenhetik. Ezek a darabok annak köszönhetően maradtak fenn, hogy hosszú évezredeken át levegőtől elzárt területeken voltak, például homokos talaj mélyén, s így nem tudtak oxidálódni, rothadni.
   Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense elmondta, a mostani tárlat az eddigi legjelentősebb kiállítás a Dél-Alföldön, mely az őslények világát tárja a nagyközönség elé. A december közepéig látható kollekció a Móra Ferenc Múzeum tulajdona, az anyag kétharmada három évvel ezelőtt került a közgyűjteményhez, amikor - a kulturális tárca támogatásával - egy négyezer darabos, felbecsülhetetlen értékű magánygyűjteményt vásárolt meg az intézmény.