- Kik készítették a kiállításra szánt bábukat?
- Magyarországon körülbelül húsz bábszínház van, és tőlük gyűjtöttük össze. Ezeknek a bábuknak ugyanis eszmei és pénzben kifejezhető értéke is van.
- Miből áll tehát majd össze a gyűjtemény?
- Azokból a bábokból, amelyek ezekben a színházi műhelyekben készültek, és amelyeket neves képzőművészek és iparművészek terveztek. Valamint olyan bábokból, amelyek több mint százévesek. Ezekből az Országos Színház Intézetben hatalmas, de zárt gyűjtemény található, többek között abból fogunk válogatni. Természetesen jönnek majd külföldről, vándorkiállításokról is bábok. Terveink szerint a múzeum a MarionetTéka nevet fogja viselni. Lenne egy úgynevezett történeti és egy antik része. Illetve lenne egy olyan információs része, amely a pedagógusoknak nyújt segítséget a műfajról.
- Mit jelképez a báb?
- Ez egy majdnem ötezer éves kifejezési forma. Az emberek azt hiszik, hogy főképp gyermekeknek szól, de a múlt század közepéig nem így volt. Keleten most is kultikus művészet, ahol a bábu, mint metafora, az ember és az Istenek viszonyát fejezik ki. Az idők során, mint minden más, ez is szekularizálódott. A Maroinet szó gyökere a Mária szóban keresendő, vagyis ez franciául Máriácskát jelent. A bábozásnak a középkorban szakrális szerepe volt, azonban művelőit idővel kitiltották a templomokból. Ezután ez a művészet, a bábu, bekerült a családokba, majd létrejöttek a családi bábszínházak (főképp Németországban). Ez a kis eszköz az emberiség szellemi vonalának egy nagyon komoly reprezentánsa és átmentője tud lenni.
- Hogy kell elképzelnünk egy bábkészítést?
- A bábu, az életre kelt anyag. Általában textilből készítik, de a fejét például kasírozzák, vagy fából faragják ki. Van olyan, amit hungarocellből készítenek és utána lekasírozzák, szóval egyszerű és bonyolult technikák ezek egyszerre. A képzőművész először megtervezi, utána kell egy mechanikus műhely, ahol a bábunak a struktúráját a kidolgozza a szakember, vagyis hogy hogyan mozogjon. Miután megvan a bábunak a "csontváza", akkor átkerül egy másik műhelybe, ahol a szobrászok megcsinálják a fejét, majd a varróműhelyben fölöltöztetik, a festőműhelyben megfestik az arcát és így tovább. Tehát az összes mesterember, a kárpitostól beleértve, a szabón, az asztaloson, a mechanikuson, mindenkinek a kezében megfordul. A tervező pedig figyelemmel követi a folyamatot és a bábu egyszer csak kész lesz. Ekkor kijön a színész, aki a kezébe veszi és életet ad neki, mert amíg meg nem mozdul, addig ez csak egy szobor.
- Miért éppen Budaörsön lesz a kiállítás, és mikortól várható?
- Azért, mert az ottani önkormányzat mutatott erre fogadókészséget. Reményeink szerint még az idén megkapjuk az ígért helyiséget.
- Ha valaki érdekelődni szeretne a bábkészítés, vagy a tervezett kiállítás után, hol teheti meg?
- Kovács Hédinél, aki a Magyar Bábjátékos Egyesület titkára, a 06 (70) 221-5384-es telefonszámon.
Kiss Kármen
