"Kövült fahasáb Tarnóczról (Nógrád m.); azon 35 m hosszú, 1,75 m átmérőjű kövült fatörzsből, melyet Kubinyi Ferencz megérzés czéljából beboltoztatott" - olvasható a száz évvel ezelőtti írás a tiszafüredi múzeum gyűjteményében található régi leltárkönyvben. Az adományozó Wattay Gusztáv pomázi földbirtokos volt, aki az egykori híres, hírhedt tiszafüredi földbirtokos, Józsa György (1789-1847) unoka-öccseként többször is járt Tiszafüreden és számos adománnyal gazdagította a régészeti egylet gyűjteményét. A Wattay családnak Nógrádban is voltak birtokai, s egyebek mellett a Kubinyi családhoz is rokoni szálak fűzték. A gyűjteménybe került lelet egy kovásodott, azaz a szilícium-dioxid (a jáspis, a kalcedon, az opál) anyagával kitöltött képződmény, melynek kora több mint 20 millió évre, a miocén korszakra tehető. A földtörténeti miocénben a trópusi-szubtrópusi klímájú táj életét a közeli vulkán kitörése zavarta meg. A hatalmas eső kíséretében a kráterből kilövellő törmelék és a forró áradatként tovahaladó tufa - az itáliai Pompeiben végzett pusztításhoz hasonlóan - betemette a gigantikus méretű fákat, az egykori életteret. Ennek az időszaknak az emlékét őrzi a megkövesedett ősfenyő törzse, amely felfedezése időszakában, 1836 táján még 46 méter hosszú volt, s amíg élt, valószínűleg 100 m magas lehetett. Kubinyi Ferenc földbirtokos (1796-1874) 1836-ban értesült a hatalmas kövesült fáról és hamarosan felkereste, majd igyekezett védeni a páratlan leletet. A pusztítás azonban már a felfedezés évében megkezdődött, ami sajnos a hírnév terjedésével csak erősödött. A kirándulók emlékként, mások fenőkőnek, építőkőnek hordták el a "Gyurtyánkövet", sírkőként még temetőkbe is került belőle. Amint a tiszafüredi példa mutatja, múzeumok gyűjteményébe is jutott a földtörténeti múlt ma már védett darabjából. A kiállítás helyszíne: Kiss Pál Múzeum, 5350. Tiszafüred, Tariczky sétány 6. A kiállítás látható: 2006. augusztus 2. - augusztus 31. Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 9-12 és 13-17 óra között
