A Néprajzi Múzeum több mint 100 évvel alapítása után, 1974-ben kezdte meg több évig tartó költözését a Kossuth térre, a Nemzeti Galéria helyére, az egykori Igazságügyi Palotába. A reprezentatív bírósági épület múzeumi célra való átalakítása már az 1950-es években, a terek teljes átalakításával megkezdődött. A Néprajzi Múzeum az épület legkarakteresebb tereinek, építészeti elemeinek, megmaradt berendezésének megőrzését tekintette egyik legfontosabb feladatának, miközben a folyamatosan változó múzeumlátogatói igényekhez igazodva el kell(ett) végeznie a szükséges átalakításokat, változtatásokat. A látogatóbarát, modern múzeumi tér kialakítása minden, még a múzeumi célra épült XIX. századi épületben is szükséges, és komoly, akár az egész épület arculatát megváltoztató átalakítások nélkül megvalósíthatatlan.
Az átépítés (a tervezéstől a megvalósításig, az új terek berendezéséig) reflektorfénybe helyezte az épület építésének és használatának történetét. Ezért tűnt különösen izgalmasnak, a viszonylag jól dokumentált építéstörténet mellett az épület több mint egy évszázados, de részleteiben alig ismert térhasználatának feltárása. A tárlaton bemutatott fotók ugyanazokban terekben, sokszor ugyanolyan beállítással készültek, ami látványosan sűríti a tér és az épület 115 éves átváltozásait.