Gyűjteményes jellegénél fogva a kiállítás képei tematikailag nem egységesek, képi világukban, hangulatukban azonban rokoníthatók egymással. Benkő a valóság szubjektív dokumentarista leképezésével ember és környezete viszonyát láttatja, sajátos nézőpontból.
A fekete-fehér fotók mindegyikén megjelenik az ember. A képek, akár kizárják a spontaneitást, akár annak látszatát keltik, egyben megegyeznek: az általuk láttatott világ az embertől teljességgel idegen. Ez az idegenség erős kontrasztban áll az ábrázolt karakterek élettelen, tárgyszerű figuralitásával. Mozdulat, mosoly, reklám a televízióban - a megörökített pillanat örökkévalósággá növi ki magát. Az ugrásnak, a kiáltásnak nincs múltja és jelene, nem mozzanatosságot tükröznek, sokkal inkább belemerevednek egy pillanatba. A megjelenített élet elveszti életszerűségét: Benkő mintegy lelopja az életet arról, amit ábrázol, azt a benyomást keltve, mintha az ember a képekben nyerte volna el létezésének a valódi értelmét. A néhol már-már vigasztalan képi világot finom iróniával
Körkép
Benkő Imre: Körkép (Válogatás huszonöt év képeiből, 1981-2006)
Millenáris, Teátrum, Piros-Fekete Galéria
2007. 03. 22.-04. 25.
szövi be maga a téma, újabb és újabb megvilágításba helyezve ember és tér kapcsolatának problematikáját. Az alig észlelhető fotográfusi jelenlét a Santa Clara - Kuba, 2006 című felvételen jelenik meg félre nem érthető módon: a kép szerves részévé válik maga a filmszalag, felkínálva egy értelmezési stratégiát önmagához és a kiállítás többi darabjához.
A tárlat április huszonötödikéig látogatható, a belépés ingyenes.
